Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Bence Erika: Prózaforma, aktualitás, kánon

bizonytalanná, a kívülállás mint értékkategória is elidőszerűtlenedhetett. A Testvérem, Joáb már nem a vajdasági magyar regény, hanem egy vajdasági magyar regény, még ha a - századvég vajdasági magyar irodalma alakulás-tendenciáinál nyilvánvalóan gazdagabb - hagyomány szerves része. A különböző kánonok léte és időszerűsége bizonytalan, változó. Ugyanakkor elképzelhető egy olyan regionális, még inkább egy nemzedéki kánon, amelyben a Gion-regény mint élő hagyomány működhet. Az ún. egyéni, írói-kritikusi kánonok pedig biztosan számon tartják.

Jegyzetek

1 Szegedy-Maszák Mihály: Az újraolvasás kényszere (A rajongók) = Sz. M. M. Irodalmi kánonok, Bp., 1999, 74.

2 Bányai János: A „felfedezés" regényei. In: Híd, 1970. 5. 469-480.

3 Bori Imre, Magyar Szó, 1969. január 19.

4 Bányai János i.m., 472.

5 Major Nándor: Dél. Újv. 1965 (1987). Fülszöveg

6 B. J. i.m., 473.

7 Bányai János: A realista regény felé. In: Híd, 1970.3., 324-328.

8 Sz. M. M i. m„ 74.p.

9 Gerold László: Szenvtelenség és légkör. In: Új Symposion, 1970. 6. 26.

10 Bányai János: „A felfedezés regényei"..., 472. p.

11 Alistair Davis: A huszadik századi brit kánon meg- és újraalkotása = Éhe a szónak Irodalom és irodalomtanítás az ezredvégen. Bp., 1997,130.

12 Bányai János: Utószó. In: Gion Nándor: Testvérem, Joáb. Újv., 1982, 141-148.

13 i. m., 142.

91