Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Alföldy Jenő: Egy s más Tandoriról
másfelől); de a nyelvben rejlő játéklehetőségek kiaknázásában ő a stílusteremtő: az utak hozzá vezetnek, és tőle futnak tovább, hogy kedves „szobrát", a Nulladik Kilométerkőt (ezúttal nem -követ!) „idézzem" a Clarkról. A nyelvi redundanciákból, az írásjelekből, a tipográfiából is költészetet csinálni - ez, hogy megint csatlakozzam Voigt Vilmoshoz, nem előzmények nélküli vállalkozás: a húszas évek avantgárdja már kihasználta a betűk rajzolatát, és vizuális élményt hozott a versbe, akárcsak a képversek (Apollinaire, Kassák stb.), hogy a képírással élő népek költészetére ki se térjek. Illetlenség is volna a kínai vagy a japán írás nem ismeretében, bár látom belőle, ami látható. Tandori azonban az írógép (vagy újabban a számítógép?) kínálta jeleket használja fel a minél sokoldalúbb közlésre, jócskán kibővítve a „nagy ábécé" betűit a különféle írásjelekkel, mert ezeket külön információhordozókként képes kezelni - a gondolatjelet vagy a pontot is. A pont pedig - ami az ő fogalmai szerint minden, csak nem kitérjedéstelen objektum - hol csinos, kétdimenziós krumpli, hol kör, hol kissé tojásdad folt, de sosem vesszőszerű1 2. A pont az pont, nem mértani, hanem írásbeli és nyomdászati értelemben. Fantaszükus, ahogy a számítógépen egészen böhöm nagyságig felnagyítható a pont. Egy negyvennyolc pontos pont például ekkora: • A geometriában „a pontnak nincs kiterjedése", ahogy az iskolában tanítják. A tipográfiában van, sőt, ott a pont lényegéhez tartozik a kiterjedése, másképpen nem látszana, és nem tudná betölteni rendeltetését. Tetszenek már pedzeni (pedzegetem-e már), hogy ennek mennyi köze lehet a részecsketudományhoz? Ha az írásjelek az irodalmi alkotás atomjai (persze, hogy azok), akkor elmondhatjuk, hogy Tandori az első, aki ezeket nálunk (talán e. e. cummingstól, talán más külföldiektől bátorítva vagy őket megelőzve) a poézis hajtóanyagául használja. Nos, innen talán már el lehet indulni. Legközelebb, ha Tandoriról írok, innét folytatom. 1 Tandori Dezső: Gergely-naptár fahangra. Forrás, 2006. január, 25. old. 2 U. o. Tandori bemutat egy filctollal írt, krumpliszerűen felnagyított pontot. 76
