Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal VIII.
A háború két fronton zajlik: szárazföldön és tengeren. A szárazföldön a perzsák, Thermopülai bevétele után, sokáig nem ütköznek ellenállásba. Flottájuk azonban egyre gyakrabban él át drámai pillanatokat. Először is, nagy veszteségeket szenved a tengeri viharok következtében. A hirtelen támadt szélviharok a perzsa hajókat a part menti sziklákra vetik, ott aztán apró szilánkokra törnek, a legénység pedig a vízbe fullad. Kezdetben a görög flotta még kisebb veszélyt jelent, mint a viharok. A perzsák hajóhada többszöröse a görögökének, s ez a túlsúly bizony hatással van a hellének magatartására; időről időre pánikba esnek, elvesztik harci kedvüket, és menekülésre gondolnak. Általában sem született öldöklők. A katonáskodás nem a kenyerük. Ha esély mutatkozik arra, hogy ne kerüljön sor egy-egy összecsapásra, azonnal élnek a lehetőséggel. Előfordul, hogy egy ütközet elkerülése érdekében akár a világ végére is elmennek. Hacsak nem egy másik görög az ellenfél - olyankor nekikeseredett dühvei ugranak egymásnak. Most is az történik, hogy a perzsák nyomására a görög flotta egyre csak hátrál. Themisztoklész, a görögök parancsnoka, ahol és amennyire képes, igyekszik őket visszatartani. - Tartsatok ki, buzdítja a hajók legénységét, próbáljátok megtartani pozícióitokat! Van úgy, hogy hallgatnak rá, de nem mindig. A hátrálást nem hagyják abba, végül az Athén közelében lévő szalamiszi öbölben találnak menedéket. Itt a görög hajók kapitányai biztonságban érzik magukat. Az öböl bejárata annyira szűk, hogy a perzsa király, a maga hatalmas flottájával, kénytelen elgondolkodni azon, hogy bemerészkedjen-e az öbölbe. Most Xerxész is gondolkodik, Themisztoklész is gondolkodik. Xerxész így töpreng: bemenjek vagy ne? Themisztoklész pedig így: becsalogatom Xerxészt a kis öbölbe, amelynek olyan kicsi a felülete, hogy a perzsák nem tudják majd kihasználni számbeli fölényüket, van hát esélyem a győzelemre. Xerxész ezt gondolja: győzni fogok, mert a tengerparton felállíttatom a trónomat, beleülök, a perzsák meglátják, hogy királyuk figyeli őket, s oroszlánként fognak küzdeni! Themisztoklész még nem tudja, mit gondol Xerxész, ezért, hogy biztosan becsalogassa a perzsákat az öbölbe, cselhez folyamodik: a perzsa táborba küld egy embert előre megbeszélt üzenettel. Ezt az embert Szikinnosznak hívták, s Themisztoklész háza népéhez tartozott: gyermekeinek volt a nevelője... Szikinnosz odaevezett a bárkán, és a parancs szerint a következőket mondta a barbár vezéreknek: „Engem az athéniak hadvezére küldött ide a többi hellén tudta nélkül (mert ő titokban a király pártján van, és azt szeretné, ha ti győznétek, és nem a hellének). Azt üzeni nektek, hogy a hellének, akiken úrrá lett a félelem, szökést terveznek, így hát most nektek páratlan alkalmatok nyílik rá, hogy fényes győzelmet arassatok felettük, ha nem engeditek őket elmenekülni. Mert megszűnt köztük az egyetértés, nem tudtak nektek ellenállni, és látni fogjátok, hogyan támadnak hajóikkal egymásra azok, akik mellettetek állnak, és azok, akik nem." így beszélt, aztán eltávozott. * Themisztoklész jó pszichológusnak bizonyult. Tudta, hogy Xerxész, mint minden uralkodó, hiú ember, márpedig a hiúság elvakít, megfoszt a józan ítélőképességtől. Ezúttal is ez történt. Xerxész, ahelyett, hogy távol tartaná magát egy 26
