Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal VIII.
Az éjszakai látomástól megrémült Xerxész kiugrik az ágyból, s egy küldönccel magához hívatja Artabanoszt. Bevallja neki, hogy amióta lefújta a görögök elleni háborút, éjszakai rémálmok gyötrik: amióta meggondoltam magam, és megváltoztattam az elhatározásomat, egy álomkép kísért, és tiltja, hogy a tanácsodat kövessem. Épp az előbb ment el és megfenyegetett. Ha valamelyik isten küldi reám ezt az álmot, aki a szívén viseli Hellasz megtámadását, akkor előtted is meg fog jelenni ugyanez az álomkép, s neked is meg fogja parancsolni, amit nekem. Artabanosz igyekszik megnyugtatni Xerxészt: „...ez az álomkép, fiam, nem isteni eredetűi... Az ember álmában rendszerint olyan képek jelennek meg, amelyek napközben is foglalkoztatják, márpedig bennünket az elmúlt napokban egészen lekötött ennek a hadjáratnak a terve." Xerxész azonban nem tud megnyugodni, a látomás tovább gyötri, azt parancsolja neki, indítson háborút. Ezért a következőket ajánlja Artabanosznak: öltse magára az ő királyi ruháját, üljön a királyi trónra, aztán éjjel feküdjön a királyi ágyba. Artabanosz enged a király kívánságának. És akkor álmában ugyanaz a látomás tűnt fel előtte, aki Xerxészt is meglátogatta, és most Artabanosz előtt megállván így szólt: „Te vagy hát az az ember, aki le akarod beszélni Xerxészt a hellén hadjáratról, mert azt mondod, hogy aggódsz sorsáért? De sem most, sem később nem kerüli el a büntetést az, aki meg akarja akadályozni azt, aminek meg kell lennie." Artabanosznak tehát álmában úgy tűnt, hogy az álomkép megfenyegeti és a két szemét izzó vassal ki akarja égetni. Nagyot kiáltott, felriadt, aztán odaült Xerxész mellé, és elbeszélte, mit látott álmában, majd hozzátette: „...itt most isteni akarattal van dolgunk... úgyhogy az én meggyőződésem is megváltozott..." Miközben Xerxész a hadjárat előkészületeivel foglalkozott, még egy harmadik álmot is látott, amelyet a mágusok úgy értelmeztek, hogy az egész földkerekségre vonatkozik, és azt jelzi, hogy Xerxész az egész emberiséget le fogja igázni. Ez az álomlátás pedig a következő volt. Xerxész úgy látta, hogy egy olajágból font koszorú van a fején, és az olajágból fakadó gallyak árnyékba borítják az egész földet, aztán egyszerre eltűnik a koszorú a fejéről.- Negusi - szóltam reggel, és csomagolni kezdtem. - Megyünk vissza Addisz- Abebába.- No problem! - válaszolta szolgálatkészen és elmosolyodott, kivillantva fantasztikusan fehér fogait. Xerxész Amikor már újra Addisz-Abebában voltunk, ez a jelenet, ugyanúgy, mint a Hérodotosznál olvasható éjszakai látomás, újra és újra fölrémlett előttem. Üzenete pesszimista, végzetszerű: az ember nem választhatja meg cselekedeteit. Magában hordja a sorsát mintegy genetikai kód gyanánt - oda kell mennie, azt kell tennie, amire végzete ítélte. Ez a végzet ugyanis a Legmagasabb Lét, a mindenütt jelenvaló, mindent megszervező Kozmikus Rendező Erő. Senki sem áll a végzet fölött, még a Királyok Királya sem, sőt még az istenek sem. A Xerxész álmában megjelenő látomás ezért nem isteni alakban jelenik meg, az istennel ugyanis lehet egyezkedni, lehet nem meghallgatni a tanácsát, próbálkozni lehet 19
