Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Filep Tamás Gusztáv: Deklasszálódás, unalom, irónia

közösen eltöltött tengerparti estén egyik ismerősüket a férj. Aki egyébként (minthogy a házasságuk egyébről sem szól, mint az ő szakszerű és sikeres igazgatói tevékenységéről, a tulajdonos nagybácsival való összekülönbözéséről, majd az új gyáralapításról) végleg eltemette Gabriellát az unalomba. A regény erről az életformáról szőtt apró megfigyelések sorozata; a végkifejlet (túlzott?) késleltetése talán éppen annak a következménye, hogy e részletekben mint cseppekben akarja fölmutatni az író a közöny tengerét. A kék barlang roppant finom szerkezetű munka; gondoljunk csak bele: benne van egy kapitális giccsregény esélye. Olyannyira, hogy kísérletező kedvű esztéták megvizsgálhatnák úgy is, mint egy effajta polgári giccsregény paródiáját. Ezt igazolja a regényen végigvonuló visszafogott irónia, amelynek keretében néhány regényalak - főleg a négyszögletes szellemű Egyedi - az egész közhelyszótárt fölmondja. Ez az irónia persze rejtett; olyannyira, hogy sok olvasója bizonyára föl sem fedezi. Ezzel áll hadilábon Egyedi, aki görcsösen fél a nevetségességtől - Ligeti egy helyütt egyébként éppen arról értekezett, hogy az irónia teljességgel hiányzik a középréteg önreflexiójából. Egyszóval A kék barlang a korszak egyik legaprólékosabban megmunkált erdélyi regénye.

Molter Károlynak írt egyik leveléből32 tudjuk, hogy Ligeti meg akarta írni a Föl a bakra! második kötetét, amelynek időkerete az egy évtizeddel az összeomlás után elkövetkező korszak lett volna, hőse pedig Elekes fia, aki az 1925-ös regény végén kollégiumba került. Máshol is nyoma maradt annak, hogy az írót foglalkoztatta az új, felnőtté már a kisebbségi helyzetben váló generáció világképe, illetve a hőskor nemzedékéhez fűződő viszonya. Ez a tárgya az 1931-ben megjelent A két Böszörményinek, amely Molter Károly szerint (akinek e meghatározására többen is hivatkoztak a regénnyel kapcsolatban) „az erdélyi toryk és whigek" harcának regénye.33 Ebben is az erdélyi magyar város társadalmának teljes keresztmetszetét akarta nyújtani az író, középpontjában a középréteg dzsentri ágának két nemzedékével; a magyar elit konzervatív és reformszárnya mellett apoliti- kus hivatalnokokat, a „független értelmiség"-et, a cionistává váló, illetve a magyarnak megmaradó zsidó polgárságot, a részben belőlük kinevelődő illegális kommunistákat, szocdemeket, Pata utcai proletárokat szerepeltet benne. (A város itt is, mint a korábbi Ligeti-regényekben - a korabeli szociológiai tényeknek megfelelően - magyar dominan- ciájú.) A két Böszörményinek, sajnos, van cselekménye. Sajnos, mert - ahogyan ezt Török Vilma kibogozta - Ligeti egy korabeli újsághírre építette az első fejezetet: egy német- országi orvos szándékoltan sikertelen abortuszt hajtott végre egy szállodai szobában, cserbenhagyott áldozata pedig belehalt az akcióba.34 A regényben ezt a műtétet éppen az öreg Böszörményi, a Magyar Párt intranzigens híve abszolválja egy manikűröslányon, fiának szeretőjén. (Ez a fiatal Böszörményi tudtán kívül történik.) Eltekintve attól, hogy világképük és erkölcsük vonatkozásában konzervatív és puritán orvosok - mellesleg magyar nemesek - ritkán végeznek tiltott műtéteket, pláne ritkán hagyják ott vérző, de még élő áldozatukat, az öreg Böszörményi később kibontakozó jellemével végképp nincs összhangban ez az eset. Igaz, később az orvos ezért lesz öngyilkos - búcsúlevelében a hagyományos erkölcsi értékrend őrzésére intve fiát. De kétségkívül szokatlan, hogy (nem szándékos) gyilkossága és öngyilkossága között még összeméri erejét modem eszmék

32 Ligeti Ernő Molter Károlynak 1928. január 15-én. In Molter Károly levelezése 2. k. 1927-1932. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Marosi Ildikó. Argumentum-Polis, Budapest-Kolozsvár, 2001, 48-49. p.

33 Molter Károly: A két Böszörményi. In uő: Szellemi belháború. Tanulmányok, cikkek, krokik (1918-1944). Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest 1968, 238. p.

34 Lásd Török Vilma: Diplomái vizsgadolgozat. Babej-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1971, 122. fól. és 184. jegyzet. Teleki László Alapítvány Kv. Kézirat 2855.

102