Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Kárpáti János: Bartók Béla kereszttűzben

5. Petranu a következőket is mondja (121. lap, 13-15. sor):

(Bartók) »következő műve: Das Ungarische Volkslied (Berlin-Lipcse) kioktat arra, hogy a román falu dallamokban sokkal szegényebb, mint a magyar.«

...Szóbanforgó kijelentésem [teljes egészében] így hangzik: »A parasztzene legjellemzőbb tüneteinek egyike egyes vidékek, falvak és személyek dallambősége. E tekintetben a magyar terület átmenet a tót és a román között. Vagyis egy tót falu jelenleg dallamokban gazdagabb, egy román falu sokkal szegényebb a magyarnál.« (Das Ungarische Volkslied, 95. old.) Természetesen az idézetnek ez a teljes alakja kényelmetlen volt neki, mert még a legfelületesebb olvasó is látta volna belőle, hogy megjegyzésem semmi esetre sem a revíziós mozgalom diktálta hízelgés a magyarságnak.

6. Petranu továbbá azt mondja (121. lap, 17-21. sor):

»A forrásjegyzéknek abban a részében, amelyben a román zenéről szóló műveket sorolja fel, [Bartók] egyetlenegy gyűjtést, vagy kiadványt sem említ, amit románok adtak ki, hanem csak a sajátjait.«

Milyen nagyobb méretű, tudományos kiadványt említhettem volna meg, amelynek román a szerzője, amikor annakidején (1923-ban) ilyen még nem is volt?! (Zongorakísérettel ellátott kiadások tudományos szempontból tudvalévőén nem jöhetnek számításba.)

7. Petranu (122. old., 8-9. sor) azt mondja:

»A román zenét (ti. 1934-35-ben), 1925. évi kijelentésével ellentétben, nem tartja szegényebbnek, mint a magyar, vagy tót zenét.«

Az »ellentét« szó itt semmiképp sem helyénvaló! Kijelentésem így hangzik:

»Román vidéken nemcsak két vagy három falu, hanem egész körzetek zenei anyaga sokkal szegényebb (mint magyar, vagy tót területen). Hogy új anyagot kapjunk, el kell mennünk más zenei nyelvjárásterületre. Ott viszont az első vidék anyaga teljesen ismeretlen. Ebből következik ... hogy a magyar és tót anyag vertikális, a román viszont horizontális irányban változatosabb és gazdagabb.« A két állítás között tehát ellentmondás egyáltalán nincsen (a »sokkal szegényebb« kifejezés mind a kettőben előfordul). A második megállapítás az elsőnek csak kibővítése, pontosabb magyarázata. (L. »Die Volksmusik der Magyaren und der benachbarten Völker« című tanulmány 213. lapja, Ungarische Jahrbücher, Band XV, Berlin, 1935.)

8. Petranu (125. lap, alulról 14-16. sor) azt állítja:

»Az 1913. évi közlésének előszavában (Bartók) azt mondja, hogy az Academia Romána munkájának véghezvitelében támogatta azzal, hogy rendelkezésére bocsátotta az anyag gyűjtéséhez szükséges pénzt és kiadta művét.«

Ismét csonkított idézettel van dolgunk. Én ugyanis a következőket mondtam:

»Befejezés előtt a leghálásabb köszönetét kell mondanom mind a Budapesti Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának, mind a bukaresti Román Akadémiának, melyek jóakaratú együttműködésüket nyújtották e munka megvalósításához, rendelkezésemre bocsátván az eszközöket e folklorisztikus anyag összegyűjtésére!!«

...Be kell vallanam, hogy köszönetem e fogalmazása, saját hibámból, kissé homályos, mégpedig az Academia Románé javára, azért kénytelen vagyok, hogy Petranut és mindazokat felvilágosítsam, akiket ez a nem valami különösen fontos körülmény esetleg érdekelne, a következőket leszögezni: a »rendelkezésemre bocsátván a gyűjtés eszközeit« a magyar Nemzeti Múzeumra vonatkozik, amely egyedül viselte nemcsak ennek az anyagnak a gyűjtési költségeit, hanem egyáltalán az 1914-ig gyűjtött román anyagét is; ennek hangos bizonyítéka a birtokában lévő 785 fonográfhenger. (Mellesleg megjegyezve: ez a szám eleget mond arról, mennyire felkarolta Nemzeti Múzeumunk akkori kisebbségeink népművészetének felkutatását.) 29

38