Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 3. szám - Kárpáti János: Bartók Béla kereszttűzben
alapos szakismeretét eláruló véleményét leadja; nyilatkoztam én is - senza sordino -; végezetül a »Néprajzi Társaság« védelmébe vett."24 A téma lezárásaként idézzük: „A Magyar Néprajzi Társaság május 26-án tartott választmányi ülése foglalkozott azzal a támadással, mely Bartók Béla zeneakadémiai tanár, európai hírű zenefolkloristánk ellen a közelmúlt napokban a sajtó egy részében megjelent s ez ügyben a következőket óhajtja a közvélemény tudomására hozni: Bartóknak inkriminált értekezése először magyar nyelven a »Magyar Néprajzi Társaság« hivatalos folyóiratában, az Ethnographiában jelent meg, 1914-ben, olyan időben, amikor az elkövetkezendő nagy nemzeti szerencsétlenségnek, de még a háborúnak sejtelme sem élt az emberekben. Az értekezésben, mely azóta németül is megjelent, nincsen semmi, ami a nemzeti érzést sértené, avagy ellenségeinknek hízelegne, sőt a nemzetiségeink elnyomatásáról szóló vád cáfolatául alkalmas. A támadással, amelynek nincsen semmi tárgyilagos alapja, a választmány nem azonosítja magát; ellene, a tudományos munka szabadsága érdekében, tiltakozik."25 III. felvonás Coriolan Petranu kolozsvári egyetemi tanár „D. Béla Bartók §i muzica romäneascä" (Bartók Béla és a román zene) címmel terjedelmes tanulmányt közölt a kolozsvári Gánd Románesc című folyóirat 1936. februári számában. A tanulmány így kezdődik: „Bartók Béla nálunk ma románbarátnak számít. A román zenei körökben olyanként becsülik, mint aki »sine ira et studio« tanulmányozta népzenénket. Ez a megbecsülés 1918-tól kezdve teljesen érdemtelen, s csak azért maradt meg, mert nagyon kevés románnak volt lehetősége arra, hogy Bartók háború utáni kiadványait elolvashassa, s működését az Uniótól napjainkig végigkövethesse..."26 E bevezetés után Petranu hosszasan sorolja Bartók huszonhárom évet átfogó népzene- kutatói tevékenyével kapcsolatos „vádpontjait" - az 1913-as bihari kötettől kezdve az 1935-ben megjelent kolinda-kötetig. Petranu támadására Bartók német nyelvű fogalmazványban válaszolt, először az Ungarische Jahrbücher 1936. februári számában „Nachwort zu dem »Volksmusik der Magyaren und der benachbarten Völker« - Antwort auf einen rumänischen Angriff" címmel, majd ugyanez francia fordításban is megjelent az Archívum Európáé Centro- Orientalis 1936. évi november kötetében (II, 3-4) „Réponse á une attaque roumaine" címmel. Magyar változata, melyből az alábbiakban idézünk, a Szép Szó 1937. április-májusi számában jelent meg.27 Román fordítása nem jelent meg, de Bartók Bráiloiu-nak írt, az ügyet részletesen tárgyaló leveléből következtethetjük, hogy fordításával maga Bráiloiu kezdett foglalkozni.28 „Néhány általános megállapításon kívül csupán arra szorítkozom válaszomban, hogy téves állításait sorban helyesbítsem. 24 Bartók Béla levelei, 260. 25 Közli: Bartók Béla Összegyűjtött írásai /., közreadja Szőllősy András. Budapest: Zeneműkiadó, 1967. (BŐI) 864. 26 Szőllősy András fordításában megjelent BŐI 878-881. 27 Közli BŐI 653-661., a Petranuval lefolytatott vita teljes anyagával, lásd BŐI 877-896. 28 1936. nov. 1. Ferenc László: „Bartók-Briefe aus dem Nachlass von Constantin Bráiloiu", Studia Musicologica Tom. XL/4, 1999. 435. 35
