Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 3. szám - Bónis Ferenc: Bartók Béla élete: dramma per musica
apját. A tanulás sok megszakítással folytatódott, mert hol az ő, hol az apja betegsége miatt kellett szünetet tartam." A zenetanulás első öröme legfeljebb fél évig tartott. „Mikor az a kiütése elmúlott, igen gyakran volt bronchialkatarrhusa... 5 1/2 éves korában egyszer az orvos vizsgálat után hátgerincferdülést konstatált; iszonyúan megijedtünk; az orvos rendeletére nem volt szabad leülnie; az étkezéseknél is állt; ha fáradt volt, hanyatt kellett feküdnie a földre, hová szőnyeget terítettünk. Persze nagyon rossz volt ez neki, mert fekve nem játszhatott..." Természetesen nem is zongorázhatott: újabb magány-adag, és újabb kiszoríttatás természetes életeleméből. Egy budapesti orvosi vizsgálat módosította ezt a diagnózist, és felfüggesztette a terápiát - de hamarosan kiújult katarrhusa, vagyis tüdőcsúcshurutja. A tüdőbetegség tartósan mellészegődik, és nyíltan vagy bujkálva, sokáig kíséri életét, fiatalon rávetve a halál árnyékát. 1887-ben édesapjával együtt Radegundba, Stájerországba megy, ahol a hidegvíz-kúra őt visszafordítja az életbe, apján azonban már nem segíthet. Fiával kapcsolatban azonban egy örömet még tartogat számára a sors: „7 éves korában zenei hallását tettük próbára és akkor örömmel tapasztaltuk, hogy abszolút zenei hallása van; a mellékszobában volt és minden megütött hangot azonnal meg tudott nevezni, sőt egyszerűbb akkordokat is megismert." A radegundi élmények visszatérnek legkorábbi kompozícióinak egyikében, de ezt - vagy fia zenei alkotóképességének bármilyen más megnyilvánulását - az apa nem éri már meg. Augusztus 4-én meghal; a zene hónapokra elhallgat Bartókéknál. El lehet játszani a gondolattal: miképp alakul Bartók Béla muzsikusélete, ha apja tovább él? Felismerte volna-e az apa, hogy fiában kiteljesedhetnek önnön, kényszerűségből elfojtott művészi ambíciói? Vált volna-e, Leopold Mozart módjára, a csoda hírlelőjévé, kiművelőjévé és kamatoztatójává? Vagy, önnön örökölt és biztos létalapjához ragaszkodva, a maga pályájának folytatóját - és e mellett, a számára lehetséges maximális művészi karrier szimbólumaként, a Nagyszentmiklósi Zeneegyesület leendő elnökét látta volna benne? Abból a kevésből, amit id. Bartók Béla jelleméről tudunk, feltételezhetjük, hogy fia általános és zenei tanulmányait minden, rendelkezésére álló eszközzel támogatta volna - még ha a művészpálya mint főfoglalkozás gondolatával nehezen vagy egyáltalán nem barátkozik is meg. Ne feledjük: Nagyszentmiklós semmilyen értelemben nem volt Salzburg - és a kis Bartók, kívülről szemlélve, még nagyszentmiklósi szinten sem volt csodagyerek. Fokozatosan, bár hatalmas tempóban érett azzá, akivé lett, mindig valamely újabb tettével vagy tulajdonságával lepve meg környezetét. Az apa elvesztése - és ezzel a család létalapjának megszűnése - új életforma megteremtésére és fokozott erőfeszítésre kényszerítette a megmaradottakat. Az anya, jó háziasz- szonyból és önfeláldozó ápolóból, hirtelen kenyérkeresővé és családfővé lépett elő. De jó magaviselettel, a tandíjmentességért való jó tanulással, a szerényebb körülmények elfogadásával a gyerekeknek is ki kellett tenniük magukért. „Nagyszentmiklós", ha megmarad, a biztos megélhetés mellett a „röghöz kötöttséget" jelentette volna számukra. így azonban, kiűzetvén a „paradicsomból", a világ - ha akarták, ha nem - megnyílt előttük. Az út, amelyen végig kellett menniök, kétségkívül rögös volt, tele kátyúkkal és buktatókkal. Az útirányt azonban az özvegy anya maga választhatta, két feltételhez kötve mindenkori elhatározását: hogy alapvető megélhetésük biztosítva legyen, meg hogy fia taníttatásához létrehozza a lehető legkedvezőbb körülményeket. Mindez emberfeletti munkára sarkallta és végletes takarékosságra kényszerítette; ez az anyai gondokat megértő, érzékeny fiúnak is alaptermészetévé vált. Akkor sem változtatott rajta, amikor körülményei bizonyos luxust már lehetővé tettek volna számára. 1888 októberében a kis családnak el kellett hagynia a földmíves iskolában addig rendelkezésükre bocsájtott szolgálati lakást. Egy ideig Nagyszentmiklóson maradtak bérelt 6
