Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal VI.

Egy szép napon a babülóni falakon álló katonák azt látják, hogy erődvárosuk felé vérző arcú, rongyos alak közeledik. Az illető állandóan hátrafelé tekinget, nem üldözik-e. Meglátván őt a bástyára kirendelt őrök, leszaladtak, s az egyik kaput résnyire nyitva megkérdezték, hogy ki ő és mit akar. Erre elmondta, hogy Zópürosz a neve, és átszökött hozzájuk. Az őrök végighallgatták a szavait, aztán a babülóni tanács elé vezették. Mikor ott állt, kitört belőle a panasz. Arról, amit ő követett el önmagán, azt mondta, hogy Dareiosz király cselekedte. Aztán így folytatta: „/.../ nem marad ő büntetlen, amiért így megcsonkított, hiszen minden tervét, minden szándékát jól ismerem."

A tanács mindezt elhiszi, és katonaságot ad Zópürosznak, hogy bosszút állhasson. Zópürosz csak erre várt. A színlelt szökését követő tizedik napon Dareiosz - előzetes megbeszélésükhöz híven - legsilányabb katonái közül ezret a megfelelő babülóniai kapuhoz küld. A babülóniak kirohannak a kapun, s az ezer perzsát egy szálig legyilkolják. Hét nap múlva Dareiosz, ugyancsak a korábbi megállapodás szerint, kétezer semmire sem jó katonát küld a megfelelő kapuhoz, a babülóniak, Zópürosz parancsára, ezeket is lekaszabolják. Zópürosz egyre nagyobb hírnévre tesz szert a babülóniak között, hősnek, meg- mentőjüknek tartják őt. Eltelik húsz nap, s Dareiosz, a terveknek megfelelően, újabb négyezer katonát küld a falakhoz. Az ellenség ezeket is lekaszabolja. A hálás babülóniak fővezérüknek és az erődváros főparancsnokának nevezik ki Zópüroszt.

Zópürosznál már ott van az összes kapu kulcsa. Megbeszélt napon Dareiosz minden oldalról ostromot indít Babülón ellen, Zópürosz pedig kinyitja a kapukat. A várost beveszik a perzsák. Dareiosz, hatalmába kerítvén a város lakóit, lebontatta a falakat és a kapukat (...) továbbá legalább háromezer vezető embert karóba húzatott.

Hérodotosz most is napirendre tér az események fölött. Tekintsünk el a falak lebontásától, bár gigantikus méretű munka lehetett. De karóba húzatni háromezer férfit? Hogyan zajlott ez le? Talán egyetlen karót állítottak fel, s a szerencsétlenek egymás mögé állítva várták, hogy sorra kerüljenek? És mindegyikük látta, hogyan húzzák karóba az előtte állót? Menekülésről szó sem lehetett, hiszen le voltak kötözve? Megmozdulni sem tudtak, mert a félelem megbénította őket? Babülón volt a világ tudományos központja, a matematikusok és csillagászok városa. Vajon őket is karóba húzták? Hány nemzedéknyi időre vagy hány évszázadra fogta vissza mindez a tudomány fejlődését?

Ugyanakkor Dareiosz a város jövőjére és lakóira is gondolt. Ahogy mondtam, a babülóniak mindjárt az elején megfojtották asszonyaikat, hogy minél kevesebb élelem fogyjon. Most Dareiosz gondoskodott róla, hogy újra legyenek asszonyok a városban, és ne vesszenek ki az itteniek. Elrendelte a szomszédos népeknek, hogy meghatározott számú asszonyt küldjenek Babülónba. így összejött ötvenezer asszony, s ezektől származnak a mai babülóniak.

Zópürosz jutalmul élete végéig kormányozta Babülónt. Ám a hagyomány szerint Dareiosz sokszor emlegette, hogy többre tartaná húsz Babülónnál, ha Zópürosz épen marad, és nem volna megcsonkítva.

23