Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11. szám - HETVEN ÉVE HALT MEG KOSZTOLÁNYI DEZSŐ - Lengyel András: Kosztolányi-dubiózák
azokat a vezércikkeket írta ő a háború alatt, amelyek különösen nehéz, kényes kérdéseket taglaltak (Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Bp. 2004. 299-300., vö. még 212., 216.). Maga Kosztolányi pedig egyik névvel jegyzett cikkében (Kedves cenzor. 1918. okt. 29.) azt írja, megszólítván „leghívebb" olvasóját, a cenzort, hogy: „Törölted vagy háromszáz vezércikkemet, száz egyéb cikkemet, nem egy versemet és elbeszélésemet is" (Füst. Bp. 1970. 486.). S bár ez a szám, ti. a háromszáz törölt vezércikk, alighanem célzatos túlzás, a lényeg, hogy ti. Kosztolányi írt vezércikkeket, igaz. S az is kétségtelen, hogy még a névvel vállalt Őszintén szólva rovat cikkei is olvashatók politikai értelmezéssel. Az egyik ilyen, névvel jegyzett, cikke expressis verbis ki is mondja, hogy a politikai eshetőségek mérlegelése nagyon is hozzátartozott szerkesztőségi munkájához (vö. Füst, i. m. 406.) - ahogy végső soron barátja s kollégája, Karinthy is „politikus" volt ez időben. Mindezeken túl fölmerülhet természetesen még az a kérdés is, hogy e vezércikkeket vajon nem olyan valaki írta-e, akiről eddig nem történt említés, de elvileg írhatott ilyen cikkeket - mint pl. maga Karinthy is? Hogy Karinthy esetleg maga is írt ez időben vezércikkeket a Pesti Naplóba, nem tartom kizártnak. A szóban forgó írásokat azonban bizonyosan nem ő írta: egy olyan erős íróegyéniség, mint ő, „elárulná" magát, fölismerhető lenne. Természetesen egyszerűbb a helyzet, ha a stílussajátosságok mellett konkrét „külső" adat is igazolja a szerzőséget. Esetünkben ilyenre is van példa. Kosztolányi 1918-ban több írásban is beszámolt a neves német színész, Moissi budapesti föllépéseiről. Ezeket az egyébként rövidke írásait szignálta is, szerzősége tehát kétségtelen. Az egyik ilyen cikkében (kötetben: Színházi esték, 2. köt. Bp. 1978. 453.) visszautal korábbi, Moissival folytatott beszélgetésére, s ez az utalás perdöntő. Egy nappal előbb ugyanis, névtelenül, megjelent a Pesti Naplóban egy Moissival készített interjú, amelynek írássajátosságai amúgy is Kosztolányira vallanak. Az e tárgykörben született szignált színikritikák s a beszélgetésre való explicit hivatkozás együtt kétségtelenné teszik, hogy ezt az interjút - bár névtelenül jelent meg - szintén Kosztolányi készítette. 4 Mely írásokat tartom a Kosztolányiéinak? Valamennyi névtelen írás azonosítására most természetesen nem vállalkozhatom, ez további munkát igényelne. Azok közül azonban, amelyeket - valamilyen okból - közelebbről is szemügyre vettem, a következőket vélem Kosztolányi tollából származóknak: 1. Piros gyász = 1917. jún. 15. 1. 2. Korhely hétfő = 1917. jún. 19. 1-2. 3. A stockholmi csók = 1917. júl. 5. 1. 4. A béke reklámja = 1917. júl. 12. 1-2. 5. A német költők hallgatnak = 1917. aug. 9. 9. 6. Magyarország amputálása = 1917. aug. 11.1-2. 7. Sárga-fehér = 1917. szept. 25. 1. 8. Két csatakép = 1917. okt. 26. 1. 9. A Luigi Cadoma [Gabriele d'Annunzió versének fordítása] = 1917. nov. 9. 6. 10. D'Annunzio - hadifogoly? = 1917. nov. 21. 10. 11. Ki a forradalmár? = 1918. jan. 18. 1. 12. Tapintat? = 1918. márc. 16. 1. 13. Kártya = 1918. ápr. 7. 1-2. 14. Az allegóriák kora = 1918. máj. 26. 1-2. 15. Moissi-nál. Látogatás a művésznél. = 1918. jún. 18.11. 16. Öt süketnéma nap = 1918. jún. 28. 11. 17. A kritika = 1918. jún. 29. 6. 94
