Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Podmaniczky Szilárd: Hutchinson rugói

- Azt írja, hogy kedves XY, ez te vagy. Örömmel értesítjük, hogy Alapítványunk vendégül láthatja Windmühlében. Előzetesen tájékozódtunk az ön országának irodalmi és kulturális szervezeteinél, s a közel kétszáz nevet tartalmazó listából azért választottuk ki, mert nem a fővárosban él, és nekünk ez roppant szim­patikus. Ösztöndíját egy hónap múlva (dátum) kezdheti meg városunkban, a Bergstrasse 18-as számú ház második emeletén kialakított lakásban. Kérjük, amennyiben elfogadja az ösztöndíjat, a mellékelt űrlapot töltse ki és postafordul­tával küldje vissza. Ha az ösztöndíjat nem fogadja el, arról telefonon értesítsen az alábbi számon (telefonszám), hogy mielőbb megtaláljuk a helyét betöltő méltó személyt. Dátum, aláírás. Vagyis nincs aláírás, csak az Alapítvány pecsétje. Azt mondja, utóirat: Kérem, az ösztöndíj célja rovatba azt írja be, hogy regény. Valentin hátradőlt a bárszéken. A bárszék támla nélküli. Ben kapta el a karját, és húzta vissza a pulthoz.- Mutasd, mikori a keltezés? - kérdezte Valentin, megigazította a nyakból lehúzott pulóvert.- A múlt héten adták föl - mondta Ben, odatolta a levelet.- Még egy kávét? - kérdezte a pincérnő. Az utcán villamosok jártak, a forgalom gyorsan dugult a szűk utakon. A fákon apró levelek lógtak, Ben a táskában cigi után kutatott.- Ez valami vicc - mondta Valentin. - Soha nem hallottam ilyen városról. A múltkor a Robi kapott egy faxot valamelyik angol elsőligás klubtól, hogy olvasták a cikkeit, és nagyon meg vannak elégedve, és szeretnék meghívni egy meccsre, aztán elbeszélgetni, mert szükségük lenne egy jó sajtosra.- A Robi tud angolul?- Tud. Két hétig készült, ruhákat vásárolt, hogy jobban nézzen ki, mikor a felesége a fax fölső szélén meglátta, hogy honnan küldték.- Honnan? - kérdezte Ben, száraz dohányleveleket rázott ki a spanyol-francia szótárból, kifújta az orrát, és eltette.- A másik szobából. A haverok - válaszolt Valentin.- De nézd meg - forgatta a levelet Ben -, kinti a pecsét, ezt nem itt adták föl.- Tudod, mit? - állt meg hirtelen Valentin egy hosszú, fekete történelmi szobor előtt, melynek félig ellőtték a lábát. - Hívd föl őket!- Én? - csodálkozott Ben.- Csak annyira, hogy tényleg létezik-e. Aztán leteszed a telefont, vagy azt mondod, hogy téves, az ambulanciát kerested - magyarázta Valentin, szemeiben a bizalmatlanság fényei vibráltak. Valentin egy bútorbolt pénztáránál kétezer forintot váltott apróra. Az első fülkébe mindketten bemásztak, teletömték a gépet apróval. Ben a papírról tár­csázott.- Kicsöng - mondta Ben, vártak. Nem vette föl senki. Ben lecsapta a kagylót, az apró a fülke kövezetén pattogva gurult szét.- Jó számot hívtál? - kérdezte Valentin. Barátja kicsapta az ajtót, s valami olyasmit mondott, hogy holnap találko­zunk. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom