Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Vörös István: Halálzokni
hatalmi mámor dőlt a trónjáról lemondani nem tudó szájából, mint a kígyó-pálinka illata, vérpálinka szaga, hullapálinka bűze. Igazának mámora hajszolta a másikat a hazaárulásba, ahogy más körtét ad el, vagy rabszolgát. Mert mindig a védekezőnek van igaza, mindig az az erősebb, aki gyengébb. Mindkettőnek volt igaza, de az igazuktól nem látták az igazságot, a sorsot, azt, hogy a jog nem tart tovább, mint az élet. Ha látnák, ahogy Kreón itt lépked, összefognának, de most már késő, a pokolba nem nyílik lépcső. Fekete tánc vigyen éjjel a bor isteni oltárához, a feledéshez, legyen béke már, legyen vége már, itt jön Kreón, az új király, aki fiát adta a győzelemért, mert titkos áldozat nélkül a harc mit sem ér, olyan, mint a vakolatlan téglafal, a szőlő, ha aprószemű és fanyar, a körhinta esőben, légy a borostyánban, légy a sörben. Itt jön Kreón, hogy kihirdesse, amit gondol: az igazság szűk ruhájába bújtatta, nézni is undor,
