Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Ferdinandy György: Még mindig élsz?

Azt mondja, hír van Lajosról. Mi az, hogy hír?! Él, hal? Egyik sem: megsebesült. Gerinclövése van. Kint fekszik Angyalföldön, a Róbert Károly körúton. Reszket a térde, nem tud állva maradni. Hüppögve zokog. Azután hirtelen feláll. Indulunk? - kérdezi. Ma már nem mehetsz! - felelik neki. - Statárium van! Kijárási tilalom! Szappant, törülközőt csomagol, inget, poharat. Nem meri feltartóztatni senki. A leves a tányérban marad. * Szalad végig a Mártírok útján és a Bécsi úton. Fiatal lány, még alig asszony. Könnyedén, szökdécselve szalad. Az Árpád hídnál igazoltatás van. Átjut, senki sem meri megállítani. Folyik a könny a szeméből. Énekel, kacag. És még hátravan a legnehezebb. Mert két klinika is van a Róbert Károly körúton. Szerencsére nem keres sokáig. Lajos a Honvéd-kórházban fekszik. Sápadt és megtört. Nehezen lélegzik, gerinc- és tüdőlövést kapott. A portán tizenöt perc látogatást engedélyeznek, de Ili bent marad. Az utcára mégsem tehetik ki, sta­tárium alatt. Hosszú, nehéz éjszaka vár rá. A szobában hat beteg fekszik fejlövéssel. Lajos félrebeszél. Oroszul magyarázza, hogy ne féljetek, mi nem bántunk titeket! Részleteket szaval a Galileiből, ami előző este volt műsoron. Az írószövetségben Déry Tiborral beszél, majd újra kint rohangál: a Rudas László utcai szálló­ba zavarja be az utcán lófráló diáklányokat. Nagyon dühös rájuk, kiabál. A Ferdinánd híd felől harckocsi robog. Azután összerándul a teste. Most éri őt a lövés. Valami orvlövész, magyaráz­za. Felülről. Nem a tank. Hajnalban végre elalszik. Ili hazamegy. Már a hídon jár, amikor felkel a nap. Először a szüleihez. Tudja mozgatni a lábujjait? - kérdezi az apja. Tudja, tudja, és ez jó jel. Megfürdik, csomagol, délre már újra kint van a Róbert Károly kör­úton. November másodikán gyertyák égnek az ablakokban. Csend van, a város temet. Azt mondják, hogy Budapestről kivonulnak az oroszok. Végre bejön a szobába egy orvos. Ili megkérdezi, hogy mikor jöhet haza Lajos. Melyik az? - kérdezik. Azután nem felelnek. Odaadják neki a golyókat, miket kiszedtek belőle. Csontot érhettek, mert egészen laposak. Megy, megy, oda-vissza, oda-vissza. Már betéve tudja az utat. * Lajos állapota javul. Szombaton meglátogatja őt az egész család. Megbeszélik, hogy hol fog állni az ágya. Nemsokára felkel, de addig is. Mindenki egyetért vele, hogy piszok nagy szerencséje van. Ili boldog.- A Hauemál találkozunk! - biztatja a férjét.- Délután ötkor! - mosolyog vissza Lajos. A városban újra indul az élet. Kinyitnak az üzletek, és már járnak a buszok. Lágyan, melegen süt Budapesten a nap. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom