Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám - Cseke Péter: „Hálát kell adnom a kisebbségi sorsnak”
Erdélyi Fiatalok dokumentumkötetéhez Irt bevezető tanulmányomban egyetértőleg idéztem „némely tételét". Vagyis akkor, amikor már nem volt a Korunk főszerkesztője. Most, amikor tizenöt év múltán újraolvasom A Hétben megjelent írását, a felfedezés erejével lep meg, ahogyan megújítja korábbi - kisebbségi létstratégia kiépítésére irányuló- szövetségünket. Merthogy ez foglalkoztatta őt a leginkább a nyolcvanas évek derekán. Saját tapasztalataiból is tudhatta, hogy a három előcenzúrázáson átesett Erdélyi Fiatalok- kötet terjesztési engedélyének a bevonása, majd bezúzásra ítélése voltaképpen a diktatúra „tűrési határát", a vészkorszak kezdetét jelentette. Korábban meghiúsult szándékainknak igyekezett tehát érvényt szerezni, amikor az új helyzetben - „a pártállami diktatúrának és felépítményének összeomlása után keletkezett ideológiai légüres térben" - a harmadik kisebbségi életkezdésben induló huszonévesek figyelmébe ajánlotta a húszas-harmincas évek válságának szorításából kiutat kereső kisebbségi értelmiségi fiatalok küzdelmeit és dilemmáit. Egy értékvilágunkból kiesett hagyományvonulat nélkülözhetetlen recepcióját készítette elő, amikor ezt írta: „Az Erdélyi Fiatalok és hagyatéka főként demokratikus, toleráns szellemével vonhatja magára a mai húsz- és harmincévesek tudatát-lelkét. Rokonszenvünket a világnézeti többszólamúságot és függetlenséget hirdető krédójával is elnyerheti. Számukra is fölötte ösztökélőnek mutatkozhatnak az elődök eszmetisztázó vitái, ők is modellre, követendő példára lelhetnek abban az értékskálában, amelynek felső fokát egy új értelmű népszolgálat foglalja el. A helytállás éthosza időszerűbb, mint valaha, és - a hamis adatok, az elkendőzött valóság demoralizáló élménye után - az igazságban való élés iránt jelentkező elementáris erővel feltörő vágyak az Erdélyi Fiatalok által elsőnek felkarolt társadalomkutatásban immár szabadon érvényesülhetnek. Furcsa módon, a most alakuló helyzet több vonatkozásban is a két világháború közötti évekre, az akkori társadalompolitikai erőkre és tendenciákra látszik visszautalni. Halaszthatatlan, fontos feladatként újból a »kisebbségi életépítés«, az erkölcsileg is megalapozott nemzetiségvédelem nyomult előtérbe, a tanulóifjúság pedig az önszerveződés és az anyanyelvű oktatásért folyó harc útjára lépett. Az egyetemi diákszervezetként és fórumként startoló Erdélyi Fiatalok tapasztalatai természetesen más korszakból valók, ám a belőlük leszűrhető tanulságok a mához is szólnak."7 Voltaképpen három értelmiségi nemzedék összefogására és cselekvő fellépésére buzdított az „új helyzet" sokkal kedvezőbb feltételei közepette. (Más kérdés, hogy nem ez következett be, hanem a romániai magyarság atomizálódása, és - nemcsak az értelmiségiek egy részének - exodusa. A „közösség-elvű" gondolkodástól eltávolodott - szándékosan eltávolított? - fiatalabb nemzedékek értékskálájában nem kapott helyet az „új értelmű népszolgálat".) Ismervén „op to dat" tájékozódásának igényét, cseppet sem lep meg, hogy amikor az Erdélyi Fiatalok dokumentumkötetét lapozgatja, immár ott az íróasztalán Venczel József- Budapestről beszerzett - újabb posztumusz kötete, az Erdélyi föld - erdélyi társadalom,8 illetve Bíró Sándornak (ugyancsak az Erdélyi Fiatalok utóéletéről tanúskodó munkája, a Bemből frissen érkezett Kisebbségben és többségben.9) Ez a figyelem és a párját ritkító tájékozottság éppoly jellemző volt Gáli Ernőre, mint a korábbi nézeteit folytonosan revideáló önreflexió. Az akkori „mozgalmas" időkben teljesen elkerülte a figyelmem, amit írása záróakkordjaként így fogalmazott meg: „Az Erdélyi Fiatalokról kialakított véleményemet 7 Uő.: Erdélyi Fiatalok - mai nézetben. I. h. 8 Venczel József: Erdélyi föld - erdélyi társadalom. Válogatta, sajtó alá rendezte s a bevezető tanulmányt írta: Székely András Bertalan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1988. 9 Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. Magyarok és románok 1867-1940. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, Bem, 1989. Újabb kiadása a Csíkszeredái Pro-Print Könyvkiadónál jelent meg 2002-ben, Bárdi Nándor bevezető tanulmányával. 77
