Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám - Cseke Péter: „Hálát kell adnom a kisebbségi sorsnak”
hogy a Párt a demokrácia őre, elfelejteni valamit, amikor felejteni kell, aztán ismét, amikor arra van szükség, majd azonnal ismét elfelejteni, s azon felül még azt a módszert alkalmazni magával a módszerrel szemben is - ez az utóbbi volt csak a legkörmönfontabb az egészben: tudatosan tudatlanságot előidézni, s aztán elfeledkezni a végbevitt önhipnózisról. Még a duplagondol jelentésének a megértéséhez is szükség volt a duplagondol alkalmazására.« E zseniális/félelmetes jellemzést bővebben idézve tudatosodik egész világosan bennem is, hogy milyen sokáig maradtunk rabjai és áldozatai ennek a morálnak, illetve mindkettő bizonyos elemeinek még azután is, hogy azt hittük, megszabadultunk tőle. A szindrómához tartozik természetesen a félelem, amely kisebb-nagyobb mértékben hatalmába kerített valamennyiünket, még azokat is, akikről úgy tűnt, hogy az új »hatalom védte bensőség« biztonságában érezhetik magukat."3 A Korunk szerkesztőségében töltött huszonhét évét (1957-1984) felidéző tanulmánykötetéből, a Számvetésből idéztem a szindróma fentebbi leírását. Magától értetődő volt, hogy a kötetet a Korunk Baráti Társaság adja ki 1995-ben, aminthogy az is: felelős kiadóként és szerkesztőként örömmel vállaltam a vaskos kézirat gondozását. Viszonzásképpen mindazért, amivel számtalan eszméltető beszélgetésünk során gazdagított; hogy pályám és sorsom alakulását baráti együttérzéssel a szívén viselte. Amíg a cenzúra nem akadályozta meg, támogatta írásaim megjelentetését a Korunkban, Ritoók János halála (1981 májusa) után pedig egy ideig szívósan küzdött azért, hogy bekerüljek a szerkesztőség munkacsapatába. Naplójából látom - a Számvetés függelékében adtuk közre a Korunkra vonatkozó részleteket -, hogy akkor már utóvédharcát vívta mind a folyóirat, mind pedig a maga szellemi integritásának megőrzése érdekében. Domokos Géza és Molnár Gusztáv 1984 nyarán kért arra, hogy további forrásfeltárásokkal bővítsem az Erdélyi Fiatalok dokumentumainak kiadásra szánt gyűjteményét, lássam el bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel a Kriterionnál tervezett kötetet, mely végül is csak 1990 februárjában került az olvasók kezébe „INDEX - tiltott könyvek szabadon" haskötővel.4 A Napló első kötetének tanúsága szerint 1990. május 29-én dedikáltam számára a kötetet - „remények és kétségek közepette, Európa újjászületésének hajnalán" -, egy hónappal azután, hogy a március 15-én már „munkába vett" recenziója A Hét hasábjain megjelent.5 Az újabb kisebbségi életkezdés a közéleti cselekvés mély vizébe dobta a diktatúrát túlélt értelmiségieket. Soha annyi megbeszélésen nem vettem részt, mint a kilencvenes esztendők első felében, és írni sem írtam olyan röviden/tömören, mint akkoriban. Nem a kisebbségi létkérdéseken töprengtünk - alakítottuk/tágítottuk a létviszonyokat. Miként az 1990. március 15-i naplóbejegyzés is tanúsítja: Gáli Ernő szorongva figyeli az egyre aggasztóbbá váló romániai és európai eseményeket, értelmezi a létünkre törő agresszió természetét, köztük a pártállami nacionalizmus és a „zsidók nélküli" antiszemitizmus gátlástalan felszínre törését. (Hogy aztán pár év múlva megírja könyvét e proteuszi jelenségről, a nacionalizmus ,,színeváltozásai"-ról.6) Szellemi légszomjjal küszködik, a „teljes ellehetetlenülés" rémképével viaskodik, élete értelmének megnyugtató magyarázatát keresi. És ezt a „kettős kisebbségi sors" vállalásában, illetve annak értelmezésében találja meg. Ebben az összefüggésben nyújt számára „némi elégtételt", hogy az 3 Uő.: Számvetés. Huszonhét év a Korunk szerkesztőségében. Komp-Press - Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1995. 21. 4 ERDÉLYI FIATALOK - dokumentumok, viták (1930-1940). Közzéteszi dr. László Ferenc és Cseke Péter. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Cseke Péter írta. Kriterion Könyvkiadó, Bük., 1986/1990. 5 Gáli Ernő: Erdélyi Fiatalok - mai nézetben. A Hét, 1990.15. 6 Uő.: A nacionalizmus színeváltozásai. Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1994. 76
