Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 7-8. szám - A lexikon címszavai
elhatároztam, de most sem volt időm készülni, hogy inkább kiselőadás-szerűen szólnék hozzá ilyenkor nekem kedves versek alapján, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Jónás Tamás, Filip Tamás, Gál Ferenc, Imreh András, Markó Béla, Oravecz, Utassy és mások szövegeivel arról, hogy igenis van jó költészet, mely a korra reagál, és közelít az olvasóhoz, ott áll mellette. És tudom, hogy sok betűszerető ember vágyik ilyesmire, még ha nem tudja is, hol találja. Vagyis ellenpropaganda és rémhírterjesztés helyett (ebbe olyannyira belejöttünk!) igenis egyfajta marketing kell ide. Nem így esett most sem. Szerencse, hogy Gyöngyössi Zoltán gyönyörű Bartókot-Kodályt fuvolázott - miután a klímaberendezést sikerült kikapcsoltatni. Lackfi János Borzadályból - (vagy borzongatásból) fölösleg, melyet az írott és íratlan médiumok naponta igyekeznek kelteni és fenntartani bennünk, nehogy a benső köreinkbe visszahúzódva (amit semmilyen szervezet nem tarthat megfigyelés és ellenőrzés alatt), egyetlen pillanatra is békességben tudhassuk magunkat, s oly értékek, eszmék és hagyományok élvezetének adózzunk, melyek eltántorítanak a globalizációs világot kiteljesíteni vágyók által közvetített információk áradatától. Lelkünk és szellemünk állandóan borzalmas és félelmet keltő, visz- szataszító és irtóztató látványokkal történő sokkolása olyasfajta belső feszültséget kelt, mely kihat nemcsak önépítkezésünkre, hanem kapcsolatainkra is: megnehezíti és ellehetetleníti őket, mivel a félelem bizalmatlanságon alapul. Egyfajta rousseau-i logika mentén bátran állíthatjuk, hogy: aki önmagát borzongatja, mazochista; aki másokat riogat, miniszter vagy terrorista; aki önmagát is félelemben tartja, és másokat is egy borzalmas világ részesévé kíván tenni: az thriller-filmek írója. A borzadály (vagy borzongatás) éppen alkalmas eszköz a manipulálásra is, mivel alkalmazója visszaél az emberi szolidaritással, s az ember természetes irtó- zatával mindenfajta kegyetlenkedéssel szemben. Azzal, hogy valaki kiválasztja az emberi közösségből: kit és miért kell részvétünkbe fogadnunk elviselhetetlen léte miatt, egy bizonyos politikai cél szolgálatába állítja a szolidaritást és gyűlöletet is; e gesztussal persze mások és más okból történő megaláztatásáról, kirekesztéséről elterelni igyekszik a figyelmet, megint csal egyfajta érdekrendszer függvényében. Bálint Péter bosszú A század egyik legrettenetesebb terrortámadása volt 2001. szeptember 11-én a New York-i, a World Trade Center 2 felhőkarcolója és a Pentagon stb. elleni, mely konkrétan az Egyesült Államok ellen irányult. Félelmetes, háborús helyzet, az „Ördög" radikálissá vált, „most már bármi, bármikor, bárkivel" megtörténhet. S ekkor Körmendi Lajos író Berekfürdőn írótársaival együtt beszélget gondtalanul, és hozzá és hozzájuk, csaknem mindenkihez eljutnak a terrortámadás rettenetes képei. Az író nem tehet mást, tollához kap, és ír: „Tönkreteszi a világot A bosszú", fogalmazta meg első válaszát erre a terrorcselekményre 2001. szeptember 18-án. Megborzong, a világ mindinkább „lakhatatlanná" válik, 30
