Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 6. szám - Fried István: Márai Sándor és a francia irodalmi kontextus
16 Ami a Naplóból kimaradt 1948. Toronto 1998. 159. Gabriel Marcel ismertetése: Lettres Étrangéres. Les Révoltés. La Nouvelle Revue Franchise 1931. 212. sz. 767-769. 17 Gy. = Gyergyai Albert; Ami a Naplóból kimaradt 1947. Toronto 1993. 220-221. 18 A 16. sz. jegyzetben i. m. 11. 19 Uo. 131. 20 Gabriel Marcel az 1946-ban megjelentetett mű első ismertetői közé tartozott: Erasme 1947. 148-151. 21 Gide antikvitás-értelmezésének szerepe Márai regényeinek aspektusából szemlélve érdekes összefüggéseket rejthet: nemcsak a Béke Ithakában újra-elbeszélt mítosza, szubjektivizált és a személyiség születését a mítosz-logosz relációkba helyező narrációja vethető egybe Gide mitológiai tárgyú műveivel, hanem az időszerűsítés áttételes módja is, a Rómában történt valami korszak- és rendszerváltó „diszkurzusa" néhány ponton érintkezik Gide műveivel, a korai Philoktéte perszonális elbeszélésével, valamint az 1931-es Oedipe-pel, amely szintén a mítosz szubjektivizálásával volna jellemezhető. Márai Ars poetica összeállításában Gide Naplóját (is) idézi. Új Idők 1940. márc. 24. 340. 22 A 16. sz. jegyzetben i. h. 23 A 17. sz. jegyzetben i. m. 247. 24 A 6. sz. jegyzetben i. m., valamint vő. tőlem: Ismeretlen fejezet Márai Sándor egy ismeretlen regényéből. Irodalomtörténeti Közlemények 1999. 584-597. 25 Kassai Napló 1923.193. sz. aug. 26., Újság 1924. 276. sz. dec. 25. 26 Ami a Naplóból kimaradt 1949. Toronto 1999. 11: „Könnyelmű mozdulattal távozás előtt leemelem a Salle de consultation egyik polcáról Taine »Histoire de la littérature anglaise«-jének(!) első kötetét, s olvasni kezdem a bevezetést. Nagy könnyelműség, mert két hónapon át egy órát naponta most már eltékozolok." Az Ami a Naplóból kimaradt kötetek szöveggondozása sok kívánnivalót hagy maga után, még a nyilvánvaló hibákat sem javítom, betűhíven kísérlem meg visszaadni a közölt szöveget. A Taine- mű pontos címe: L'Histoire de la littérature anglaise. Persze, lehet, hogy Márai otthon emlékezetből jegyezte föl a címet. 27 A 26. sz. jegyzetben i. m. 28 Uo. 157. 29 Uo. 30 Uo. 159. 31 Uo. 45-46. 32 A 16. sz. jegyzetben i. m. 106-107, 109-110. Cerruti 1919-1920-ban Budapesten teljesített szolgálatot. Márai Paulay Erzsit az 1930-as években ismerhette meg. 33 Vö. erről Lackó Miklós rövidebb angol és teljesebb, magyar nyelvű írását: Tolnay, Gide and Márai. New Hungarian Quarterly 1995. Spring, 16-17, Magyar irodalmi dokumentumok Tolnay Károly irodalmi hagyatékából. Elet és Irodalom 1995. jan. 6. 9. Lackó feltételezi, hogy Németh László hívta föl Tolnay figyelmét Máraira, ez azonban kevéssé valószínű. Tolnay más úton is szerezhetett információkat Márai munkásságáról. 34 A 26. sz. jegyzetben i. m. 209-210. 35 Uo. 84. 36 Uo. 220, 223, 257. 37 Emigránsok. Pesti Hírlap 1933.139. sz. jún. 22. 38 Franciák. Új Idők 1945. 14. sz. nov. 3. 157-158. 39 Napnyugati őrjárat. Budapest 1936. 37. 40 Jócsik Lajos: Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz év kisebbségben. Budapest 1938. 68. 41 Mészáros Tibor: A 2. sz. jegyzetben i. m. 488. Vö. még: Uo. 492, 522, 605, 606, 663, 665. Nagy Péter: Az 1919 utáni emigráció egyik kiadói vállalkozása (»A Monde magyar könyvei«). Irodalomtörténeti Közlemények 1960. 34—39. 105
