Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 6. szám - Kerényi Ferenc: Drámairodalmunk kérdései a Pesti Magyar Színházban
A harmadik mozzanat a kapitalista üzemszerűség felé haladó színház világában: noha, mint említettük, a drámaírók és -fordítók kevesellték javadalmazásukat, a szabályozott honorálás következtében a szorgalmas toliforgatók anyagilag sem jártak rosszul. 1838. május 4. és 1839. március 16. között Jakab István csak operák és zenés bohózatok fordításából 595 váltóforintot keresett. Szigligeti az Aba második előadásáért 48 forint 26 4/5 krajcárt kapott, a harmadikért 27 forint 2/4 krajcárt. (Az első előadásnak csak bruttó bevételét ismerjük, de 70 forint körüli 1/5-ös jövedelmet feltételezhetünk.) Miközben az 1839/1840. évadban havi fizetése 75 váltóforint volt a színházban. A még játszott, de már elhunyt írók közül Dugonics András (Bátori Mária, 1838), Bárány Boldizsár (Sajdár és Rurik, 1837) került színpadra - Kisfaludy Károly és Katona József mellett. Outánuk semmi „drámajutalmat" nem kellett fizetni. A helyzet fonák voltát az állandó pénzzavarral küzdő, emiatt folyamatosan takarékoskodni kényszerülő vármegyei igazgatás nem ismerte föl, ám az 1840-es években történtek lépések legalább gesztusok gyakorlására. 1844 februárjától (Kisfaludy Károly február 5-én született) a Nemzeti Színház minden évben a születésnapja táján egy előadást az ő emlékének szentelt, és bevételét az emlékét ápoló Kisfaludy Társaságnak utalta át; a Bánk bán igazi diadala idején pedig az 1845. november 29-i, harmadik előadás jövedelmét a Katona családnak továbbították Kecskemétre. Vizsgált időszakunkba esett a Bánk bán 1839. március 23-i előadása, bemutatója az új színházban; jelenlegi ismereteink szerint ez a dráma nyolcadik előadása (Kassa, Kolozsvár, Budán háromszor, Debrecen, Miskolc után). 1976-ban, egy tanulmány keretében közöltük ugyan a nézők helyfajták szerinti megoszlásának adatsorát, ám az előadás teljes bevételének formanyomtatványa és kéziratos költségszámlája egészében most kerül először a nyilvánosság elé. (A formanyomtatvány állandó rovatait kurziválással jelöltük.) „A 'pesti magyar színház" 506 Szám. Jövedelme 1839 Martius 23-dikán adatott Bánk-bán czimű játékból. Kézbe adatott mennyiség egyesen öszvesen váltó pénzben / xr / xr Földszint 315 1 — 315 — Második emelet 59 — 40 39 20 Karzat 312 — 15 78 — Katonai — — — — — Zártszék földszint 48 — 30 24 — Zártszék első emeletben — 2 30 — — Zártszék második emeletben 4 — 40 2 40 Földszinti és első emeleti páholy 15 8 — 120 — Második emeleti páholy — 6 — — — Öszvesen — — — 579 — Lehúzván a’ költséget — — — 45 31 Marad — — — 533 29 Napi költség Világositás — — — — Őrök — — 2 — Szükséges eszközök — — 43 31 Öszvesen — — 45 31 az az 533/or[int]. 29 fojajcár], váltó Balog [István] színházi titoknok Gerenday József m[aga] k[ezével]. Pénztárnok" 76
