Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Buda Ferenc: Rendkeresés (Jegyzetlapjaimból)

(Betelt az előző - piros fedelű - jegyzetfüzetem. Kinyitom a következőt: ezt a barnát. Előttem újra üresség.)

*

Szombat van. Tegnap levél érkezett a fővárosban megjelenő folyóirattól: „Milyen verset, prózát, esszét stb. írnál 2010-ben?" Utána 4 pontba szedve a kérdés optimista voltának indoklása. Végül még egy kérdés: „Amennyiben nem írsz, nem küldesz 2010-es verset, prózát, esszét stb., fogalmazd meg ennek okát, válaszként az eredeti kérdésekre."

Hát érdekes. Némi morfondírozást követően rövid válaszlevélben rámutatok a feladat képtelenségére.

Aztán hirtelen ötlettől sarkallva nekilátok a versnek.

Este 11 előtt 8 perccel a vers kész. Hétfőn majd a levéllel együtt borítékba rakom s elküldöm.

(Most ugorjunk előre 9 hónapocskát. A folyóirattól azóta sincs semmi válasz. Se bű, se bá. A posta megbízhatóságát ismerve az is lehetséges, hogy meg sem kapták küldeményemet. Nincs kedvem s időm utánajárni - legközelebb majd elviszem személyesen, ha lesz mit. Szóban forgó versemet - természetesen az értelmevesztett kísérő levél nélkül - Veránkén odaadom Fekete Vincének, a Székelyföldbe. Le is hozzák hamarosan. Hogy itthon is maradjon valami nyoma, most ideillesztettem e bekezdések laza sorába, mint egymással hol többé, hol kevésbé összefüggő tűnődéseim egyikét:)

Jön a jövő

„Jön a darázs, jön..." stb.

József Attila

Jön a jövő, jön, megszagol, - kórót a koplaló szamár.

Törik a kóró, nem hajol.

Nyár lett a tél. Tél lesz a nyár?

Mi pillog messzi az úton?

Talán elérem reggelig.

Homály vagy hályog? Nem tudom - valami rámereszkedik,

s érzem: a gőgös gépfolyam bűzölve, bőszen mint robog.

Ó, te sosemvolt szép lovam s ti gömbölyű, lágy citromok!

És jobbfelől meg balfelől remény riszál, szép rosszleány.

Tavam kiszárad. Fám kidől.

Emelkedik az óceán.

98