Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Buda Ferenc: Rendkeresés (Jegyzetlapjaimból)

Buda Ferenc Rendkeresés- Jegyzetlapjaimból ­Massimo-Livi Bacci: A világ népességének rövid története című kitűnő könyvét ol­vasgatom. Jó néhány fontos tényt tudatosít. Egyebek közt azt, hogy a felfedezé- sek-gyarmatosítások korábban a behurcolt fertőző betegségek - himlő, kanyaró, tuberkulózis stb. - a felfedezettek-gyarmatosítottak körében ellenálló képessé­gük hiánya folytán legalább akkora, sőt esetenként még nagyobb pusztítást vit­tek végbe, mint a kíméletlen fegyveres erőszak. Megállapításait a jeles szerző táblázatokkal, számszerű adatok tucatjaival szemlélteti, ill. támasztja alá. Mindezt - teszem hozzá - kiegészíti és tetézi azóta is az alkohol romboló ha­tása, továbbá a hagyományos, jól kipróbált s évszázadok során bejáratott lét­fenntartó tevékenységek feltételeinek megvonása, ellehetetlenítése. Ez utóbbi fo­lyamat számos helyen már jó ideje visszavonhatatlanul befejeződött, másutt vi­szont még ma is tart. A döntéshozóknak s a döntések végrehajtóinak ma sem igen okoz gyötrő fejfájást, hogy az ipari civilizáció - szifilizáció? - térhódítása milyen vonásokat töröl le a Föld arcáról, s hogy - egyebek közt - Szibéria s a dél-amerikai esőerdők élősködő életmódra kényszerített őslakosainak csak az emléke marad; hisz ha néhány egyed túl is éli a 20-21. századdal való találko­zást, e töredéknépek hagyatéka már csupán egyre haloványabb génvonalakban, kromoszómafoszlányokban öröklődik tovább, nyelvük és kultúrájuk azonban véglegesen és teljesen odavész. Úgyszintén M-L. Bacci könyve nyomán: a természeti népek társadalmában a létfenntartást szolgáló mindennapi tevékenység mégoly fárasztó, idő- és ener­giaigényes volta ellenére sem volt nyűg, hanem életforma. Rugalmasan alkalmaz­kodó rendje, változatosan összetett jellege folytán nem vált olyan végletesen, lé- lekpusztítóan egyhangúvá, mint pl. a futószalag mellett dolgozó munkás napi nyolc órája. A halászt, vadászt, a gyűjtögetőt nem szorították szögekkel kivert kalodába percpontos határidők. Kár volna a hamis eszményítés hibájába esni, de nem vagyok benne biztos: mai életszínvonalunk - ha a fogyasztás és a szolgáltatások mértékén s minősé­gén túl egyéb tényezők, s főleg a megfizetett árait is számításba vesszük - vajon annyival magasabb-é távoli elődeinknél, mint gondoljuk? 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom