Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930–2001)
A város népességszámának a meghatározásakor módszertani problémát jelentett az, hogy minden egyes népszámlálás után más-más adatokat adtak meg visszamenőlegesen. Ennek az volt az oka, hogy a város közigazgatási határa igen gyakran változott: hol elcsatoltak tőle településeket, hol visszakerültek hozzá, és a korábbi népszámlálási adatokat utólag mindig hozzáigazították az éppen aktuális időszak közigazgatási beosztásához. Kecskeméten a népesség száma viszonylag dinamikusan növekedett az egész 20. század folyamán. Az 1960-as törés oka elsősorban az, hogy a város területének nagy részét elcsatolták. A vizsgált időszakban mindvégig igen nagy jelentősége volt a külterületi lakosságnak. A század első felében igen dinamikusan növekedett a számuk és az arányuk. Amíg a századfordulón közel 27 000-en éltek külterületen, addig 1949-re ez a szám több mint megduplázódott. A nagymértékű növekedésnek gazdasági okai voltak, mert ebben az időszakban Kecskeméten a szőlő- és gyümölcstermesztés igen jelentős mértékben növekedett, és az intenzív homoki gazdálkodás jelentős bevételhez juttatta még a kis területeken gazdálkodókat is és a várost is10 11 12 13 14. Ha a statisztikai adatok alapján megvizsgáljuk a kecskeméti gyümölcstermesztés intenzitását, akkor érthetjük meg igazán ennek a súlyát, jelentőségét az itt élő emberek szempontjából. Kecskemét az első világháború előtt is az ország legnagyobb gyümölcstermesztő területe volt. Az itt megtermelt gyümölcs jó részét külföldön értékesítették. 1927 és 1934 között a legjelentősebb exportpiac Ausztria, Németország, Csehszlovákia, Svájc, Lengyelország és Nagy-Britannia volt. Igen érdekes, hogy 1927 és 1934 között a kecskeméti gyümölcsexport arányait tekintve nem csökkent, hanem növekedett, pedig erre az időszakra esett a nagy gazdasági válság is. A gyümölcsexport mennyiségénél is jobban növekedett a gyümölcsexportból származó árbevétel. Az ország összes gyümölcsexportból származó bevételének egyre nagyobb része jutott Kecskemétre (1929-ben 25,8%-a, 1932-ben 37,3%-a és 1934-ben már 46,2%-a). Ekkor az összes hazai gyümölcskivitelből származó bevétel közel fele (!) Kecskemétre érkezett.15 1932 és 34 között az összes hazai kajszibarackexport 63,6%-át, a meggy 37,9%-át, a szilvakivitel 37,9%-át adta a város. A kecskeméti gyümölcsexportáló cégek szinte mind a helyi zsidó kereskedők kezében voltak. Az Alföld legjelentősebb gyümölcskereskedő cége a Benedek cég volt, ők voltak a legbefolyásosabbak Kecskeméten is és Nagykőrösön is. Ezenkívül a Feldmayer, a Grosshaus, a Löwy, a Rosenfeld és a Steinfeld voltak a jelentősebb gyümölcsfelvásárló és -kereskedő családok Kecskemét piacán.16 így jellemezte ezen időszakot Erdei Ferenc: „Hűtőházak, modern csomagolóberendezések és óriási személyzet szolgálják a kivitelt a Benedek- zászló alatt (...) Nagy vevőkörrel rendelkeznek, újabb és újabb piacokat hódítanak."17 „A 19. században szemmel kísérhető egy új kisparaszti réteg kialakulása Kőrösön is, Kecskeméten is: fő megélhetési alapja és foglalatossága már a vegyes szőlőskert. Itt szokik hozzá sok nemzedék sok ezer családja ahhoz a gondos kapásmunkához, 10-15-féle kerti vetemény életfeltételeit figyelő kertészkedéshez, amiből századunkra a híres kecskeméti-körösi kertkultúra kinövekedett. Ehhez hosszú beidegződés, tradíció, olyanféle nevelődés kell, amit egy-két nemzedéknyi idő alatt egy szé10 Beluszky R: 18. o. 11 Gyáni G. - Kövér Gy.: 57. o. 12 Beluszky R: 1999. 171-174. 13 Beluszky R: 1999. 323-327. 14 1934-ben Kecskemét város gyümölcsexportjának az értéke 2179 ezer pengő volt, ami az összes magyarországi gyümölcskivitel értékének közel felét, 46,2%-át tette ki. Konkoly-Thege Gy.: 106. o. 15 Uo.: 106-107. o. 16 Erdei R: 130. o. 17 Uo. 130-131. o. 78
