Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930–2001)
A város fogalmának meghatározására két megközelítés alakult ki. Ma a funkcionális városszemlélet7 a leginkább elfogadott, de a városokat általában ma is a népességszám alapján kategorizálják, aminek nagy előnye a viszonylag egyszerű nemzetközi összehasonlíthatóság8. A lakosságszám alapján Kecskemét helye a magyar városhierarchiában jóval előkelőbb volt, mint amikor a városi funkciók alapján készítették el a magyar- országi városok sorrendjét. Kecskemét 1787-ben a történelmi Magyarországon a negyedik legnépesebb város volt, 1910-ben már csak a hetedik. Ekkorra már megelőzte Szeged, Szabadka és Temesvár is.9 Ennek az volt az oka, hogy időközben a gabonatermelés vált húzóágazattá. Szeged, Szabadka és Temesvár körül jobb földek voltak, és a vízi szállítás jobb adottságai is előnyt jelentettek számukra. Trianon után, 1930-ban, Kecskemét ismét Magyarország negyedik legnépesebb városa lett (Budapest, Szeged és Debrecen után), majd 1950-től, a külterületeinek elcsatolását követően, a hazai városok sorában a kilencedik helyre csúszott vissza. A városi funkciók alapján Kecskemét nem került volna az első tíz város közé. Beluszky Pál a századforduló időszakára vonatkozó kutatásaiban10 a városi igazgatási és kulturális funkciók alapján állította fel a városok sorrendiségét; eszerint Kecskemét kikerült az első tíz város közül. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy ekkor még nem volt megyeszékhely11. Mivel a külterületen élők aránya igen magas volt, és a város funkcionális típusának meghatározásában a foglalkozásszerkezet, a központi szerepkör volt a legfontosabb, Kecskemét az agrárváros kategóriába került. Kecskemét társadalomszerkezete a külterületi népesség nélkül minden bizonnyal jóval polgárosodottabb viszonyokat mutatott volna.12 A rendszerváltást követően Kecskemét a városi funkciói alapján a nyolcadik helyre került. Az öt regionális központ (Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Győr) után Székesfehérvár, Nyíregyháza és Kecskemét következtek.13 A népességszám alakulása Kecskeméten 1. táblázat. A népességszám, a város területe, a bel- és külterületen élők számának és arányának alakulása Kecskeméten (1900-2001) Év Lakosság (fő) száma A város területe (ha) Ebből belterületen él (fő) Ebből külterületen él (fő) Külterületen élők százaléka 1900 58 198 93 937 31 304 26 894 46.2 1910 68 424 93 937 35 251 33 173 49.3 1920 73 109 93 937 35 577 37 532 51.4 1930 79 467 93 937 34 788 44 679 56.2 1941 87 269 93 937 35 740 51 529 58.8 1949 88 369 93 937 33 330 55 039 62.3 1960* 66 842 26 385 46 351 20 491 30.6 1970 79 978 25 680 64 123 15 855 19.8 1980 92 047 25 668 77 965 14 082 15.3 1990 102 516 29 912 90 510 12 038 11,7 2001 107 749 32 136 94 017 13 732 12.7 *Nagy-Kecskemét határából 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, majd 1952-ben Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Lászlófalva, Hetényegyháza és Városföld lett önálló község. Forrás: Az 1930. évi népszámlálás. 52-53. o., 384. o., Thirring L.: 58. o., Kiss É.: 4. o., 1990. évi nép- számlálás. 5. Bács-Kiskun megye adatai. 394. o., Népszámlálás 2001. 268. o. 7 A funkcionális városszemlélet lényege, hogy egy település annál inkább városias, ha minél több és magasabb szintű városi funkciót lát el. 8 Bácskai V.: 246. o. 9 Gyáni G. - Kövér Gy.: 55. o. 77
