Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Orosz László: A vallás Katona József műveiben
kosságot, az ostromlott városból kiszökött zsidókkal való kegyetlenkedést. De elhagyásra ítélték József imént idézett beszédének a nagy részét is Isten kegyelmének változékonyságáról. Kihúzták Matathiasnak, József Jeruzsálemben fogságban tartott apjának ezeket a különös áthangzást tartalmazó mondatait is a kivégzett Júdásról, a jóakaratú őrről, aki ki akarta őt és feleségét szöktetni a városból: „Meghalt érettünk. Nem virágzott néki jó cselekedetének jutalma! Megkoronázni óhajtotta cselekedeteit - ah, az ő koronája tövises volt - s a halált szülte néki; és még azon halál se lehetett irigységre méltó, mert az árulás büntetésének képe vala. (...) Nem volt az ő munkája megkoronázva!!!"25 Júdás, töviskorona, árulás - Jézus halála vetül rá ezekre a mondatokra! A Bánk bán első kidolgozásának évében fordította Katona Fr. W. Zieglertől a Jolánta, a jeruzsálemi királyné című drámát. Törvényre hivatkozó embertelenség és törvényszegő emberiesség csap össze benne. Bíró Ferenc hívta fel a figyelmet a Bánk bán problematikájával való érintkezésére. Ugyanő mutatott rá Katona korábbi történelmi drámái és a Bánk bán Isten-képének eltérésére. Isten a korábbiakban nincs jelen: az általa kialakított világrend határozza meg eleve a népek sorsát, az egyéneké ettől függetlenül alakulhat. A Bánk bánban a személyes sorsot meghatározóan van jelen Isten.26 A Bánk bánból sem hiányzik azonban Katonának a történelmi műveiből ismerős egyházkritikája. Az első kidolgozás Előversengése és a végleges szöveg előszavául szolgáló Jegyzés nyomatékosan hívja fel a figyelmet arra, hogy ennek a tragikus történetnek az előidézője egy főpap botrányos cselekedete: a királynénak a pápa hosszas tiltakozása ellenére érseki tisztségre emelt testvére meggyalázta, erőszakkal magáévá tette az ország nádorának a feleségét. Az Előversengésben az áll, hogy egy veresruhás, pohos ember tükröt tart a kezében, „de háttal a szemünknek, hogy nem lehet belé tekinteni". „Az a Religió", amely elrejti a tettest, hogy „botránkozásba híveit ne hozza".27 A jegyzés is világossá teszi, hogy csak Berthold, az érsek lehetett valójában a drámában Ottónak nevezett személy: „először megcsalta mátkáját, s azt hírlelte, hogy neki Szűz Mária megjelent álmában és szüzességre intvén (ha nem későn) papságot javasolt. Mihelyest Gertrudison a szerencsétlenség megesett, senki se tudta, hova lett - András keservesen panaszolkodott ellene a pápánál, mert úti költségre meglopta a királyné kasszáját. Többé be se bocsájtatott az országba".28 Jelenits István 1991-ben a kecskeméti piarista gimnáziumban tartott előadásában meggyőzően bizonyította, hogy a vallási érzés- és gondolatkört főként Tiborc képviseli a Bánk bánban. Számos megnyilatkozása azonban — éppen ezért - kemény kritikát mond a megromlott egyházról. „Ok monostort, templomot / építenek, hol úgy sípolnak, úgy / megzengenek, hogy a zarándokok / táncolni kénytelenek a sáros utcán: / nekünk pedig nincs egy jó köntösünk, / melyben magát az ember egy becses / védszent előtt mutathatná meg a / templomban." Majd: „Tűrj békességgel, ezt papolta az / apáturunk is sokszor: boldogok / a békességesek, mert Isten fiainak / hívatnak, - úgy de tömve volt magának / a gyomra. Istenem! Mi haszna? Ha, / szorongat a szegénység, a pokolt / nem féljük - a mennyország sem jön oly / szép színben a szemünk elébe."29 Lázadó és lázító szavak? Jézus azt az utasítást adta az apostoloknak, amikor szétküldte őket hirdetni a mennyek országát, gyógyítani, halottakat feltámasztani: „Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok." A gazdag ifjúnak pedig azt tanácsolta: „menj, add el, amid van, és árát oszd szét a szegények közt".30 Az I. század keresztényeiről ezt olvassuk: „Egyikük sem mondott birtokából semmit sem a saját tulajdonának, hanem mindenük közös volt. (...) Nem is akadt köztük szűkölködő, mert azok, akiknek földjük vagy házuk volt, eladták, s az eladott javak árát elhozták és az apostolok lába alá tették. Ebből aztán mindenkinek adtak kinek-kinek szükségéhez mérten."31 Tiborc nem Istent vádolta, hanem méltatlan szolgáit. Az Isten elleni vádat nem hagyta ellenvetés nélkül. Bánk szavára, hogy Isten „a legcsekélyebb férgecskének is / teremte 70
