Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Orosz László: A vallás Katona József műveiben
oltalom-fegyvert, csupán / az asszony-állatról felejtkezett el", térdre esve így fohászkodott: „Uram! bocsásd meg, mert nem tudja, mit / beszél! Tudod, hogy ájtatos vala / mindég: ha tán asszonyt nem esmert volna, úgy / ő angyal is lett volna földeden!"32 A bűnbeesés bibliai történetében a tiltott gyümölcs megízlelése utáni első mozzanat az, hogy Éva és Adám észreveszik, szégyellik egymás előtt meztelenségüket. A nemi vágyhoz társuló bűntudat jelentkezése ez, / az angyali tisztaság bemocskolódása. Bánk vágyakozott a bűnbeesés előtti tisztaságra: „Úgy állj meg itt, pusztán, mint akkor a - / midőn az Alkotó szavára a / reszketve engedő chaos magából / kibocsájta."33 Ezt elérni nem volt ugyan képes, de arra igen, hogy az emberi lét kötöttségéből Istenhez fohászkodjék. „Mennyben lakó szentséges atyám!" - szólítja Istent, amikor először döbben rá a Melindát fenyegető veszélyre; „O, véghetetlen szent könyörűletesség!" - kiált fel, amikor a veszély gyanúja igazolódni látszik.34 Ámde még ebben a lelkiállapotban is képes arra, hogy az ország nyugalmáért felelős államférfiként viselkedjék. A Biblia tanításának megfelelően hivatkozik arra, hogy az uralkodó Isten védelme alatt áll: „Istennek a kenettje egy királyi felség."35 Melinda halálával beteljesülő tragikumát Isten büntetésénél is súlyosabbként, tőle való elszakadásként éli át: „Az ég siket fájdalmaimra - / végsemmiség az én ítéletem - / az Isten engem büntetésre nem / tart érdemesnek; - az angyal, mely jegyezte / botlásaimnak számát, ily következést / húzó legelső lépésemkor el - / rémült dicső helyén, és félrefordult / könnyes tekéntettel törölte ki / nevemet az élet könyvéből."36 Ez a minden mértéket meghaladó bűntudat mégis kegyelemért kiált. „Irtóztatón büntettél, Istenem!" - rendül meg a király; Istent említi a Bánk számára kegyelmet kérő Tiborc is.37 Bánk végső, „alig érthetőleg" elhangzó szavai: „Engedd meg illendően eltemettetnem"38 - nemcsak azt jelzik, hogy eljutott a tudatáig a királytól kapott evilági kegyelem, hanem mintha azt is, hogy megérintette az isteni kegyelem reménysége is. Katona versei, amelyek a Bán bán két kidolgozása között születtek, Istentől elhagyott emberről és világról szólnak. Leggyakoribb szavaik: halál, vég, sír, temető, napszakuk az este és az éj. „Fásult létemben mártír a lélek", „hol az az Isten, ki engem eként / nem teként???" - mintha a végsemmiséget átélő Bánkot hallanók a Kérdés című költeményben; „elfúltak vérző szivemben / báj s öröm míveikkel" - szól az újra csak Bánkhoz hasonló lírai hős a Feleletben. „Merő (merev) szemmel, mint egy halott" - kezdődik A Képzelet, „megmer(ev)ült tetem"-ről olvasunk Az Andalban. „Oh, miilyen nyomorult az ember az élet / ösvényén!" - jajdul fel az Egy Könny (Betti sírhalmára). Az életben csalódott, Istentől elhagyott, de valamiképpen mégis Isten után vágyódó ember hangja ez. Versgyűjteményének két kulcsverse megítélésem szerint a verseihez, a Múzsához és barátjához címzett bevezetőket követő A Magányhoz és az üresen hagyott oldal után következő, ezzel kiemelt Gyermekkor. Az előbbi, amelynek alcíme: Egy embergyűlölői órában, a világból, emberekből való kiábrándulás okait sorolja; megnyugvást csak a magánytól remél. A végső magány a sír, ahol az „elhervadt tetem Mennyei része" elpihen. Megerősíti ezt a következő, Menedék című vers: „itt ölellek által téged / boldogságom sírhalma, / hová szebben reményit véged / gördíté a Sors-alma." Nem a keresztény vallás által ígért túlvilági boldogság ez, valamiképpen mégis feloldása a földi szenvedésnek, átlépés a siralom völgyéből egy másik, boldogságot jelentő létezési módba. A Gyermekkor visszavágyás abba az időbe, amikor még nem kellett kiábrándulnia a világból, életből, emberekből, amikor „Csak gondatlan andal volt a / gondolkozás egész volta", amikor „Úgy játszódott elméjével / az Öröm, mint lepkéjével / ő maga". Istenről, vallásról nincs itt szó, de háttérként odaképzelhetjük a gyermeki hitet is. Az „édes Gyermekkor" bája azonban eltűnt, csak „betegen sajgó emléke" maradt.39 Korának egyháza nem fogadhatta el Katona nézeteit. Történeti kritikája és személyes vívódása ma már megértésre találhat. 71
