Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal
van,... s egyetlen nap sem telik el úgy, mint a másik. így tehát, Kroiszosz, az ember teljesen a sors játékszere. Kétségtelenül látom, hogy igen gazdag vagy, és sok ember felett uralkodsz. De nincs módomban, hogy azt a választ adjam neked, amelyet kívánsz, amíg nem tudom, hogy boldogan fejezted-e be életedet... Minden dolognak meg kell várnunk a végeredményét, hogy végül mi lesz belőle. Sokan voltak már, akik előtt isten csak felcsillantotta a boldogság reményét, azután pedig porig sújtotta őket." És valóban, Szolón távozása után az isten nagy szerencsétlenségbe döntötte Kroiszoszt, gyaníthatóan azért, mert a világ legboldogabb emberének tartotta magát. Kroiszosznak ugyanis két fia volt: a délceg Atüsz és egy másik, aki süketnéma volt. Atüszt óvta, védte, mint a szeme fényét, ám ennek ellenére egy vadászat alkalmával véletlenül mégis megölte fiát az egyik vendég, egy bizonyos Adrasztosz. Amikor rádöbbent, hogy mit tett, teljesen összetört. Atüsz temetésén megvárta, hogy az emberek szétszéledjenek, ott maradt egyedül a sír mellett, s belátván, hogy ő a legszerencsétlenebb ember a világon, saját kezével vetett véget életének. Fia halála után Kroiszosz két esztendeig mély gyászban él. Ezalatt a szomszédos perzsáknál Kürosz kerül uralomra, s egyre növeli a perzsák hatalmát. Kroiszosz attól tart, hogy Kürosz birodalma túlságosan megerősödik, s veszélyeztetni fogja Lüdiát, arra gondol hát, hogy megelőzendő a perzsák esetleges támadását, ő csap le elsőnek. Szokás ekkoriban, hogy a világ hatalmasai, mielőtt fontos döntést hoznának, kikérik valamely jóshely tanácsát. A korabeli Görögországban sok ilyen jóshely működik, a legjelentősebb közülük Delphoiban található, egy magas hegyoldalon álló szentélyben. Aki kedvező jóslatot akar kapni, annak ajándékokkal kell megnyernie a delphoi isten jóindulatát. Kroiszosz tehát hatalmas méretű ajándékgyűjtést rendel el. Leölet háromezer jószágot. Súlyos aranytömböket olvasztat, ezüsttárgyakat készíttet. Hatalmas máglyát emeltet, amelyen aranyozott és ezüstözött heverőket, bíbor köpenyeket és khitónokat égettet el. Elrendelte, hogy minden lüd vagyona arányában mutasson be áldozatot. El tudjuk képzelni, hogyan igyekszik az alázatos lüd nép hosszú sorokban a hatalmas máglya felé, hogyan dobálja a tűzbe mindazt, ami addig legértékesebb vagyona volt - arany ékszereit, szakrális és háztartási edényeit, ünnepi és hétköznapi ruháit. A jóshelyeken a kérelmezők tudomására hozott jóslatokat általában óvatos kétértelműség, ködös homály jellemzi. A szöveg úgy van megfogalmazva, hogy tévedés esetén (ami gyakran előfordult) a jóshely ügyesen, tekintélyvesztés nélkül kerüljön ki az ügyből. S az emberek mégis évezredek óta tartó konoksággal hallgatják ma is kipirult arccal, mohón a jósok és jósnők jövendöléseit, mert a holnap titkairól elementáris, sosem gyengülő kíváncsisággal szeretnék lerántani a leplet. A jelek szerint Kroiszoszt is hajtotta ez a kíváncsiság. Türelmetlenül várja vissza különféle görög jósdákba küldött követeit. A delphoi jóslat így szólt: ha háborút indítasz a perzsák ellen, roppant birodalmat fogsz megdönteni. És 26
