Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal
utazik, meg akarja ismerni a világot, annak lakóit, megismerni, aztán pedig leírni a látottakat. Mindenekelőtt is leírni azokat a cselekedeteket, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez... Ez az elsődleges szándéka. Újabb és újabb utazásai során azonban a világ kitágul előtte, megnövekszik, megsokszorozódik. Kiderül, hogy Egyiptom mögött ott van még Líbia, a mögött pedig az etiópok földje, vagyis Afrika, hogy keleten, átkelve a hatalmas Perzsián (ami gyors menetben is több mint három hónap), ott van a gőgös, büszke Babilon, majd az indek ki tudja, hol végződő földje; hogy nyugatra, egészen messzire, Héraklész Oszlopaiig nyúlik a Földközi-tenger, mögötte pedig, amint mondják, újabb tenger található, északra pedig ugyancsak tengerek, síkságok és szkíták lakta erdők terülnek el. A Elérodotosznál idősebb milétoszi Anaximandrosz alkotta meg a világ első térképét. Szerinte a Föld henger alakú. Felső felén laknak az emberek. Az egészet az ég veszi körbe. A Föld, egyforma távolságban minden égitesttől, a levegőben lebeg. Ebben a korban más világtérképek is születnek. A Föld rajtuk leggyakrabban lapos, ovális korong, amelyet minden oldalról a hatalmas Okeanosz folyó vize ölel át. Az Okeanosz nemcsak a szárazföld határa, hanem a világ összes folyójának a forrása is. Ennek a világnak volt a központja az Égei-tenger, annak partvidéke és szigetei. Innen indul Hérodotosz is vándorútjaira. Minél távolabb jut, annál gyakrabban bukkan valamiféle újdonságra. O az első, aki fölfedezi a világ multikulturális természetét. Aki meggyőződik arról, hogy minden kultúrát el kell fogadni, meg kell érteni. Ahhoz pedig, hogy elfogadjuk, előbb meg kell értenünk. Miben különböznek egymástól a különféle kultúrák? Mindenekelőtt is a szokásaikban. Mondd meg, hogyan öltözködsz, hogyan viselkedsz, milyen szokásaid varrnak, milyen isteneknek hódolsz, s megmondom, ki vagy. Az ember nemcsak alkotja a kultúrát, nemcsak lakik benne, hanem magában hordja a kultúrát, az ember - maga a kultúra. Hérodotosz, aki nagyon sokat tud a világról, mindent azért mégsem tud róla. Sosem hallott Kínáról vagy Japánról, nem tudott Ausztráliáról, sem Óceániáról, nem sejtette, hogy létezik és virágzik egy nagy amerikai kontinens, mi több, semmi közelebbit nem tudott Nyugat- és Észak-Európáról. Hérodotosz világa mediterrán - közel-keleti világ, tengerek és tavak, magas hegyek és zöldellő völgyek, olajligetek és szőlők, köles és bárányok napsütötte világa, a derűs Árkádia, amely pár évenként vérbe borul. Kroiszosz szerencséje és szerencsétlensége Hérodotosz, választ keresve az általa legfontosabbnak tartott kérdésre, nevezetesen arra, hogy honnan származik a Kelet és a Nyugat közötti viszálykodás, mi az oka ellenségeskedésüknek, nagyon óvatosan viselkedik. Nem kiáltja világgá: tudom! tudom! Ellenkezőleg, ő maga háttérbe húzódik, és másokkal mondatja ki a választ. Ezek a mások jelen esetben a perzsa történet ismerői. Nos, ezek a tudós perzsák, mondja Hérodotosz, azt állítják, hogy Kelet és Nyugat világméretű 23
