Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám - Ócsai Éva: Janus két arca
oszlik, mint Csokonai többi színjátéka is, Weöres Sándor pedig A kétfejű fenevad című drámáját Csokonaihoz hasonlóan szintén jelenésekre osztotta. A szintén parodisztikus műfaj, a szatirikus allegória16 egyik válfaja, egy utópia is szerepel Csokonai írásában: egy hír szerint Utópia országa ad otthont a Narrnspielen vagyis a Bolondjátékok nevű pályázatnak16 17, amely 0000 Babarus jutalom ellenében a következő címmel várja az írásokat: Váljon az asszonyok emberek e vagy sem?18 Ennek a hímek a fiktív szerzője megjegyzi, hogy az érdekelt fél ehhez nem szólhat hozzá, mivel csak emberek vitázhatnak a kérdésről, és a pályázathoz eddig ember még nem szólt hozzá, csak egy Halbemarr ('félbolond') városból származó szerző készül írni. A hírközlő szerint ilyen csak Utópia országában fordulhat elő, a valóságban nem, ez a hír azonban egy valóban megtörtént vitasorozatra utal, amelyre az 1780-as évek közepén került sor Magyarországon. Két névtelenül megjelent vitairattal kezdődött: Megmutatás, hogy az asz- szonyi személyek nem emberek. Az írásból, és a józan okoskodásból nap-fényre hozatott, 1783. és B. Carberi Anna kis asszonynak kedvesséhez írtt levele, mellyben meg mutattya, hogy az asszonyi személyek emberek, 1785. E röpiratokát aztán követte a többi, s hosszan elhúzódó nyilvános vita lett belőle.19 Weöres Sándor nemcsak a Psychében, hanem később a Három veréb hat szemmel című antológia szerkesztésekor is bizonyította feminizmusát, hogy beszédtettekkel is elutasítja az említett felvetést, hiszen nemcsak költőnőt teremtett, hanem elfeledett költőnők írásait válogatta be az antológiába. Csokonai paródiájától abban tér el Weöres Sándor Psychéje, hogy az pastiche: olyan stílusjáték, amelyben eltérő stílusrétegeket és stíluselemeket kever, különböző szerzők, korszakok, irányzatok jellegzetességeit ragasztja össze parodisztikus céllal, ám a vegyí- tettség miatt különbözik a paródiától, ami egységes. Csokonai a Magyar Musa melléklap- paródiában tréfás verseket közölt az esküvői alkalomra különféle versformában. Ehhez hasonlóan Weöres Sándor a Psychében szintén sokféle, a rokokóra (alkalmi versek, epigrammák, tanítómesék, allegóriák, formajátékok), a szentimentalizmusra (napló, levél), a romantikára és a klasszicizmusra (antik versformák) jellemző műfajt parodizál, ezek mellett pedig az irodalomtörténet-írás paródiáját is elkészíti. Csokonai Dlebreczeni] Magyar Psychéje címével és a szövegben több helyütt utal Psychére, Cupido feleségére, akinek neve azt jelenti, hogy pillangó, a görögök pedig pillangó képében jelenítették meg a lelket. Csokonai jegyzetben utal Apuleius Amor és Psyché történetére, ebben pedig Psyché a szerelmi vágyakozás megtestesítője. A pillangó Psyché, a rokokó jellegzetes szimbóluma a frivolitás mellett az életelvet és a boldogságelvet jelenti20 Csokonai írásában éppúgy, mint Weöres Sándor Psychéjében. A pillangó szimbóluma Csokonai több írásában is szerepel, köztük A pillangóhoz című versében is, amelyet 8 évvel később, 1803-ban írt, és ebben Psyché más jelentésben szerepel. Kerényi Károly az Ámor és Psyché mítosz 18. századi átértelmezéséről leírja, hogy akkor Apuleius történetéhez általános jelentést társítottak: az életet és a halált szimbolizálta. A földön a lepke-psyché ugyanis gubóba zárva él, csak akkor bonthatja ki a 16 Pollard, Arthur: Satire, London, New York: Methuen, 1970, 28. 17 A Narrenliteratur, a német bolondirodalom is élt a karneváli irodalom eszközeivel, valamint Rotterdami Erasmus is (Bahtyin: i. m. 20.), akitől Csokonai olvasta, és le is akarta fordítani A balgaság dicséretét. Elegyes írásainak kiadatását tervezte, és egyrészt éppen a Bétsi Magyar Merkuriusban hirdette meg előfizetők számára a tervezett kötet tartalmát, és ott felsorolja Erasmus kötetét is. (Oláh Gábor: Csokonait kicsapják, Nyugat, 1911/4) 18 Csokonai i. m. 500. 19 Csokonai 1990: i. m. 415-6. 20 Baróti Dezső: A rokokó. Budapest, Gondolat Kiadó, 1986, 35-6. 105
