Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám - Ócsai Éva: Janus két arca
sokféle műfajú, hosszabb-rövidebb szövegekbe szőve is felbukkan több olyan téma, ami különböző nézőpontokból elmondva ismétlődik, mint egy zenei téma variációi, mint a fúga, a zenei szerkesztésmód pedig Weöres költészetének egyik jellegzetes szervezőelve. Csokonai írásában a tételezett szerző saját írásaihoz humoros jegyzeteket, kommentárokat készít, amelyek átértelmezik a főszöveget: további adalékot, magyarázatot ad a szöveghez, vagy az adott szöveghely talányosságát tovább fokozza (pl. „Találós mese. Fejtse meg a ki Oedipus!"14). Weöres Psychéjében is részben az kapcsolja össze a különféle hosszabb-rövidebb szövegeket, hogy egymást kommentálják és interpretálják, ám az írások nem adnak mindenhez megfejtést, több helyen nyitott marad a szöveg. Az ifjú pár és családja nemcsak a kollégiumi és a helyi aktualitások kontextusában szerepel, hanem a hadi tudósításokban a háború és a szerelem allegóriájába építve. Ebben az esetben a stílusparódia a német és a francia nyelv hadi műszavaira épül, mint a Dorottyaban és a Békaegérharcban. Emellett európai országok kulturális, tudományos és politikai eseményeibe szőve is szerepel Ezsaiás és Klára (pl. a francia forradalom; a brit parlament; a spanyol bor; égy olasz csodatévő ereklye, a mindent meggyógyító Lacrima Christi, ami valójában egy borfajta; az Erósz cámé az orosz cámé helyett, vagy az akkoriban feltalált telegráf). Weöres Sándor történetében a fiktív költőnő versei és életének narratívája szintén egy magyarországi és egy európai irodalmi (Goethe, Hölderlin, Schiller), kulturális (Beethoven, Mozart), politikai (Napóleon) és tudományos (Stephenson találmánya, a vasúti sorompó) kontextusba kerül. Sokféle nyelv és nyelvi regiszter szólal meg a Magyar Psychében, és ezekre nyelvjátékok épülnek: a görög-római mitológiai alakok nevei, a görög és római költőktől származó idézetek, valamint a német és a francia kifejezések mellett egy latin nyelven írt menyegzői vers, egy epithalamion is szerepel Csokonai újságparódiájában. Weöresnél is találhatók idegen nyelven, németül és franciául írt versek, bár a Psyché megírása előtt is élt már az idegen nyelvekben rejlő stiláris hatásokkal és nyelvjátékokkal. A népnyelv és a népköltészet mind Csokonai, mind Weöres írásaiban szerepet játszik. Csokonai gyűjtötte is a tájszavakat. A 18. század végi és 19. század eleji Magyarországon a népköltészet és a népnyelv változását egy irodalmon és költészeten kívüli társadalmi és politikai indok is befolyásolta: a népköltészet és a népnyelv irodalmi rangra emelése a demokratikus és nemzeti törekvések elválaszthatatlan részévé vált. Ugyanez a nyugat-európai irodalomban más hangsúlyt és színezetet kapott, a népköltészetben és a népnyelvben csak érdekességet láttak, a megmerevedett sablonos formák ellenszerét, a műköltészet felfrissítését (Herder és Bürger).15 Csokonai a népköltészethez még ebben a szellemben közelített, Weöres Psychéje szintén leválasztja a népnyelvet és a népköltészetet a hozzá kapcsolódó nemzeti, társadalmi és politikai jelentéstartalmakról, és tisztán esztétikai funkcióban szerepelteti. Sem Psyché, sem Csokonai nem vált a nemzet költőjévé, bár Csokonai készült erre a szerepre az Árpádiász megírásával. A sokféle szövegtípus mellett a Magyar Bibliotheca melléklap-paródia egy vígjáték-paródia töredékét (A szeretet gyó'zedelme a tanúltakon) is tartalmazza, amiről azt írja a fiktív szerkesztő, hogy egy ismert író halála után fennmaradt dráma részlete. Psyché írásait szintén egy híres költőnő posztumusz írásaiként kommentálja a kötet végén szereplő fiktív irodalomtörténész, és a Psychében is található egy drámarészlet, Ungvámémeti Tóth László írása Nárcisz, vagy a gyilkos önn-szeretet címmel. - A vígjáték-paródia jelenésekre 14 Csokonai 1942: i. m. 512. 15 Csokonai és a néphagyomány. In: Szilágyi Ferenc: Csokonai Dunántúli tájszógyűjtése. Nyelvtudományi értekezések, 82., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974,16. 104
