Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám - Ócsai Éva: Janus két arca
omnis amans és A' Sütés9 címmel is írt ilyen verset, Weöres pedig például Priapos címmel írt egy 40 pajzán versből álló gyűjteményt. Csokonainak ez az írása is paródia, mint korábban a Békaegérharc, 1791-2, és később a Dorottya, 1799, vagyis egy olyan kéthangú beszéd, amely dialogikus kapcsolatot tart fenn az alapszöveggel és -szövegekkel, ami jelen esetben nemcsak egy folyóirat paródiája, hanem a kollégium tanáraira, a kollégiumban történt eseményekre és a debreceni diákirodalomra való utalással a debreceni kollégiumhoz fűződő narratívákat is parodizálja. És bár az uralkodó hangnem a komikum, olyan szövegeket is tartalmaz a D[ebreczeni] Magyar Psyché’, amelyek hangvétele ünnepélyes, ezek ellenpontozzák a humort. Weöres Sándor Psychéje is részben stílusparódiákra és karikatúrákra épül. Felvethető a kérdés: mi indokolhatta, hogy egy ünnepi alkalomra, egy tanár esküvőjére Csokonai paródiával, egy komikus írással készült. A D[ebreczeni] Magyar Psyché fiktív szerzője többször is hangsúlyozza, hogy az írás fársángkor keletkezett, és ezzel kiemeli az újságparódia karneváli jellegét, és a karneváli komikumban rejlő lehetőségeket a négy évvel később, 1799 elején keletkezett Dorottya megírásakor is felhasználta, hiszen az is fársángkor játszódik. Az irodalmi karnevál pedig alkalmat ad arra, hogy a megszokott és fennálló rendet, értékviszonyokat és a hierarchia szimbolikus kategóriáit felfüggeszthesse. Ebben szerepet játszik a testre vonatkoztatottság, a már említett pajzán hang is. A karnevalizáció a kanonizáció ellentéte, a komolyságon felülkerekedő komikus, a populáris kultúra, amely a hivatalos kultúrával áll szemben.9 10 Sokféle nyelvi struktúrát és társadalmi kategóriát sűrít magába, különféle történeti korszakok narratívái kerülhetnek egymással dialogikus viszonyba. Nemcsak Csokonai D[ebreczeni] Magyar Psychéje, hanem Weöres Sándor hősnője, Psyché is farsangkor született, és az irodalmi karnevál jellemzői Psyché írásaira is érvényesek. Csokonai az esküvőre, erre az ünnepi alkalomra a Dlebreczeni] Magyar Psyebében egy magyar nyelvű bécsi lap, a B[étsi] Magyar Merkurius paródiáját készítette el.11 Az újságparódia beosztásai, rovatai, a melléklapok nevei és a rajzos fejléc az eredeti lapot követi, amelynek nagy része érdektelen témájú, időjárással, termésviszonyokkal, tűzesetekkel, kinevezésekkel foglalkozik száraz, nehézkes, provinciális stílusban. Az eredeti lapban a két melléklap közül az egyik a Magyar Múzsa címet viselte, és ez volt az első olyan magyar lap, amelyiknek az volt a feladata, hogy a főlapot tehermentesítse az irodalmi szövegektől. A másik melléklap pedig Bécsi Magyar Bibliotheca címmel könyvismertetéseket tartalmazott történelmi, irodalmi, nyelvtudományi és természettudományos könyvekről.12 Csokonai Dlebreczeni] Magyar Psyc/zéjében szintén szerepelt Magyar Musa és Magyar Bibliotheca címmel két melléklap-paródia. Csokonai számára az újságforma sokféle, rövid terjedelmű szövegtípus egyidejű szerepeltetését lehetővé tette.13 Budai Ézsaiás és Ercsey Klára, valamint az esküvő többféle szövegtípusban és kontextusban visszatérő és játékosan variálódó téma, ami az újságparódia egységességét biztosítja. Ehhez hasonlóan Weöres Sándor Psyché)ében a 9 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Budapest, Franklin Társulat, 1942, 864. és Szilágyi: i. m. 344- 355. 10 Bahtyin, Mihail: Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest, Osiris Könyvkiadó, 2002 11 Csokonai Dlebreczeni] Magyar Psychéje egészen 1938-ig kéziratban volt, ebben az évben adta közre Halász Gábor az Irodalomtörténeti Közleményekben. 12 Péter László, főszerk.: Új Magyar Irodalmi Lexikon. CD-ROM. Akadémiai Kiadó, 2000 13 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Szépprózai művek. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette: Debreczeni Attila. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 401. 103
