Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám - Ócsai Éva: Janus két arca
így az sem véletlen, hogy egy alkalommal azt is felfedte, hogy Psychét olyan költőnőként képzelte el a 18-19. század fordulójára, akinek versei nagy része Csokonai és Berzsenyi írásait imitálja. Weöres Sándor szerint az a kor, amelyben a Psyché játszódik, vagyis Csokonai és Kazinczy kora és annak költészete tele van 20. századi modern elemekkel, amelyek miatt Weöres azt a modern költészet előzményének tekinti. Csokonai írásainál úgy tapasztalta, hogy természettudományos érdeklődésének köszönhetően azokban gyakoribbak a sci-fi-vonások, emellett pedig az élő, vaskos magyar nyelv, a barokk minden pompája és nehézkessége. Weöres Sándor, az irodalomtörténész úgy látta, hogy Csokonai nyelvi „válaszpontot", határvonalat jelent több stíluskorszak között, mivel a barokk, a rokokó és a realizmus hatása mind megtalálható az írásaiban7 - szemben más irodalomtörténészekkel, akik szerint a teljes Csokonai-életmű a rokokó jegyében született. Csokonai és Weöres költészete abból a szempontból is rokonítható egymással, hogy mindketten szintetizáló szerepet töltöttek be, a magyar és a világköltészet stílus- és formakincsét ötvözték írásaikban. Egy alkalommal Weöres Sándor úgy nyilatkozott, hogy Csokonai alkalmi írásai egy vers kivételével (Dr. Földi sírhalma felett) nem jók, ennek ellenére feltételezhető, hogy Csokonainak egy alkalomra írott műve nagymértékben befolyásolta Weöres Sándor egyik legjelentősebb írását, a Psychét. Csokonai D[ebreczeni] Magyar Psyché címmel készített egy alkalmi újságparódiát, amelyet egy tanára, Budai Ezsaiás esküvőjére írt. Budai Ezsaiás Csokonait 12-13 éves korában tanította, felfigyelt a tehetségére, és magántanítványaként is órákat adott neki. Csokonai már a kollégium tanára volt, amikor elkészítette ezt az alkalmi írást. Az esküvőt 1795. január 27-én tartották meg, amint arra a szöveg többször is utal, ez a dátum pedig meglepő módon nemcsak a Djebreczeni] Magyar Psychében szerepel, hanem Weöres Sándor Psyché)eben is: ebben a fiktív, teremtett világban Lónyay Erzsébet Mária Psyché pontosan azon a napon született, amikor az esküvőt megtartották, amikorra Csokonai elkészítette a paródiát: 1795. január 27-én.8 Az azonosság miatt felvethető a kérdés, hogy vajon Psyché születésének dátuma szimbolikusan jelentheti-e azt, hogy Csokonainak ez az írása Weöres Sándornak ötletet adhatott valamilyen formában a Psyché megírásához is, létezik-e a két szöveg között más párhuzam is. A Djebreczeni] Magyar Psyché alkalomra készült írás, és emiatt részben allúziókra is építkezik, többféle olyan utalás szerepel benne, amely az adott kontextusok ismerete nélkül nem lenne érthető. Ez Weöres Sándor Psychéje esetében is fennáll, ennek is tulajdonítható, hogy idegen nyelvekre lefordítani szinte lehetetlen volna. Csokonai tanára, Budai Ezsaiás nagy tekintélyű történelem és latin-görög tanár volt, aki az esküvő előtt egy évvel érkezett vissza Debrecenbe professzorként Göttingenből, de tanulmányokat folytatott Hollandiában és Oxfordban is. (Később egyike volt azoknak, akik nevüket adták ahhoz, hogy Csokonait elbocsássák a debreceni kollégiumból.) A jellegzetesen rokokó, pajzán és szatirikus hangú írásban több olyan részlet is szerepel, amelyben az elbeszélő nem mindig adja meg a tekintélynek járó tiszteletet, tehát ismét szabályt hág át, felforgató. (Ez az írás egy hónappal azután készült, hogy a kollégiumban megtartották az első pert Csokonai ellen.) Weöres Psychéje is ezen a frivol és közvetlen hangon szólal meg: az öröm- és boldogságelvvel szemben álló sztoikus filozófia, valamint a korszak irodalmát meghatározó kánonok ellenében beszél. Az erotikus versek mind Csokonai, mind Weöres költészetében szerepet játszanak. Csokonai többek közt Miiitat 7 Weöres Sándor: Csokonai öröksége. Nyilatkozat. In: Domokos i. m. 243-5. és 54. 8 Weöres Sándor: Psyché. Egy hajdani költó'nő írásai. Budapest, Magvető Zsebkönyvtár, 1972, 263. 102
