Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal
ilyen embereket többféle kulturális hatás éri, többféle vér keveredik bennük. Világnézetüket olyan fogalmak alakítják, mint: határvidék, távolság, másság, különbözőség. A lehető legkülönfélébb típusokkal találkozhatunk köztük. A fanatikus, megveszekedett szektásoktól kezdve a passzív, tétlen vidékieken át a nyitott, befogadó világcsavargókig. Attól függ, hogyan keveredett bennük a vér, milyen szellemek lakoztak vérükben. Milyen gyermek a kis Hérodotosz? Vajon rámosolyog mindenkire és szívesen nyújtja oda a kezecskéjét, vagy szégyenlősen az anyja szoknyája mögé bújik? Lehet, hogy állandóan duzzogó bőgőmasina, meggyötört anyja pedig néha felsóhajt: - Istenek, minek szültem én ezt a gyereket! Vagy éppenséggel mindig jókedvű, mindenkit megörvendeztet? Szófogadó, jól nevelt, vagy inkább állandóan kérdésekkel gyötri környezetét:- És honnan van a Nap? És miért van olyan magasan, hogy nem lehet elérni? És miért bújik el a tengerben? Nem fél, hogy elsüllyed? Hát az iskolában? Kivel ül a padban? Nem ültették-e büntetésből valamilyen haszontalan fiú mellé? Hamar megtanult írni az agyagtáblára? Gyakran elkésik? Óra alatt forgolódik? Súg a társainak? Árulkodós? És a játékai? Mivel játszik egy görög kisfiú két és félezer évvel ezelőtt? Fából faragott csúzlival? Homokvárakat épít a tengerparton? Fára mászik? Agyagból madarakat, halakat, lovacskákat csinál magának, olyanokat, amilyeneket manapság múzeumban láthatunk? Mit jegyez meg gyerekkorából egész életére? A kis Rabi számára az volt a legemelkedettebb pillanat, amikor reggelente az apjával imádkozott, a kis Proust esténként a sötét szobában azt várta, hogy bejöjjön az anyja, s elalvás előtt megölelje őt. Volt-e ehhez hasonló, maradandó élménye a kis Hérodotosznak? Mivel foglalkozott az apja? Halikamasszosz kikötőváros volt az Ázsiát, a Közel- Keletet és az igazi Görögországot összekötő kereskedelmi útvonal mentén. Erre jöttek hajóikkal a kereskedők: Szicíliából és Itáliából a föníciaiak, Pireuszból és Árgoszból a görögök, Líbiából és a Nílus deltájából az egyiptomiak. Nem lehet, hogy Hérodotosz apja is kereskedő volt? Nem ő ébresztette-e föl fiában a világ iránti érdeklődést? Talán eltűnt otthonról hetekre, hónapokra, az anya pedig azt válaszolta kérdezősködő fiának, hogy apja elhajózott ide vagy oda, de a felsorolt nevek a gyereknek csak annyit jelentettek, hogy valahol, nagyon messze létezik egy mindenható világ, amely örökre elveheti tőle az apját, de - isteneknek hála!- vissza is adhatja. Vajon nem ebből születik-e a csábítás, hogy megismerje azt a világot? Csábítás és elhatározás? Abból a néhány adatból, amely eljutott hozzánk, megtudhatjuk, hogy Hérodotosznak volt egy Panüasszisz nevű költő nagybátyja, aki különféle verseket és eposzokat írt. Elvitte-e magával sétálni ez a nagybácsi a kisfiút, hogy beavassa őt a költészet szépségeibe, a retorika rejtelmeibe, a mesélés művészetébe? Mert Hérodotosz műve nem csak nagy tudásról, de írói tehetségről, mesterségbeli felkészültségről is tanúskodik. Hérodotosz még ifjúkorában - alighanem először és utoljára - belekeveredik a politikába, méghozzá apja és nagybátyja révén. Ezek ketten ugyanis részt vesznek a Halikamasszosz türannosza ellen szervezett felkelésben, amelyet azonban 75
