Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Balla D. Károly: A hiány szerkezete
Amire vállalkozhatunk, az tehát nem több, de nem is kevesebb, mint hogy feltérképezünk egy olyan összefüggésrendszert, amely, reményünk szerint, hiteles leképeződése a mű tényleges, többdimenziós építményének. Ezen „térkép" segítségével azután ki-ki önmaga indulhat el a mű szerkezeti elemei között, hogy a szövevényes, áttételekkel és rejtett megfeleltetésekkel terhes viszonyrendszer útvesztőjében ráakadjon az önmaga számára érvényes - de köznapi szavakkal aligha megfogalmazható -, személyre szóló üzenetre, a maga Szembesülésére. Jegyzetek (36) • Utalás Agamemnon forgalomból kivont fő művére. • Oresztész gondolatait a korábbi szövegváltozat hiányos és nominális mondatokban közvetíti: „Pánik az agyban. Hát mégsem. Hát mégis. Meddig várjon? S mivégre? Elmegy. De hátha épp akkor... Az érvényesség csődje. Visszamenőleg minősítő tagadások. Hát ennyi. Egy elvetélt epizód. És a meghatott fogadkozások? Minden visszhangzik. A valahogy-úgy-kellene-apám- és-apád-között konklúziója. A csak-a-tétlenségre-nincs-mentség elhatározása. De mégsem. Vagy mégis?" • Miután hiába várt Elektrára, Oresztész a Filmmúzeumban a Helpl című Beatles-fil- met nézi meg. Élményéről később levélben számol be argoszi barátainak, többek között ezeket írva: „És ahogy ott énekelték fiatalkorom bálványaival együtt az ostobácska dalszövegeket - fejből tudták valamennyit -, és mindannyiszor meghatódtak, amikor meghatódniuk illett, nos, akkor megbocsátottam nekik. Megbocsátottam a punkot meg a diszkók rágógumi-zenéjét, mert láttam, tudnak még tisztán és naivan rajongani tiszta és naiv dolgokért, amelyekről akkor még nem akartam elhinni, hogy egy ugyanolyan mocskos és álszent világ manipulációihoz tartoznak, mint amilyenben magam is élek". Jegyezzük még itt meg, hogy bár Oresztész fiatalkora bálványainak nevezi John Lennon csapatát, ekkor még maga sem lehet több 22 évesnél. • Oresztész athéni levele, amelyet hazaküldött argoszi barátainak. Az episztolának nincs címzettje, nincs megszólítása, ugyanakkor több barátjához név szerint is fordul benne. Minden bizonnyal levelét több példányban állította elő, és külön-külön postázta. • Agamemnon és Egiszthosz történetét úgy fűzi bele levelébe Oresztész, mintha az egész Elektráról - és mintegy véletlenül - jutna eszébe; valójában tudatosan előkészített vallomásról, hitvallásról van szó: a tekintélytisztelet antiszérumával Elektra révén beoltott Oresztész confessiója ez, amely tartalmazza a legfőbb, legmegrázóbb szembesülés implikálta következtetéseket. • Oresztész naplójában mindez nyersebben: „Elektra nem hajlandó velem kijönni Agamemnon sírjához." • Aiszkhülosz: Áldozatvivők, 244-245. • Ágnes elköltözése Argoszból: a regény első elszakadás-motívuma. Pontosabb, részletesebb - és kicsit átformált - leírása a szerző A nyolcadik gesztenye című elbeszélésében olvasható. • Oresztész alexandriai látogatását (más nevekkel) a szerző A tolvaj című novellájában is feldolgozta. • A korábbi szövegváltozatban így: „Oresztésszé csak az válhat, aki az Elektrák hiányát is képes elviselni." Alább: „Oresztésznek Ágnes hiányzott először" - mennyivel sze10
