Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7-8. szám - H. Bagó Ilona: Móricz Zsigmond ismeretlen fotói és elfeledett riportjai
rázza. „A maga emléke, egy percre sem vált bennem Emlékké. Ható, cselekvő, élő energia az bennem, amely valósággal munkálkodik és írói világszemléletem átalakulásának legjelentékenyebb tényezője."21 Magoss Olga nem akart tevékenyen szerepet vállalni az író életében. Móricz rendkívül csalódott volt („Az életnek azonban mindig igaza van: bizonyára ebben az esetben is"22). Szeptember végén újra Nyíregyházán járt. Ekkor még fölkereste Jármy Bélánét, még élt benne a remény, hogy közvetítésével meggyőzheti Olgát. A levelekben csak utalás van arra, hogy ez nem sikerült. Októberben kellett volna Debrecenben előadást tartani Adyról, de képtelen volt odautazni, a szereplést elhalasztotta januárra. November közepéig még írt néhány levelet Jármy Bélánénak, ezekben céloz boldogtalanságára („mindenkinek több boldogságot, mint nekem van"23), majd megszűnt a kapcsolatuk.24 A magánéleti válság megoldására tett kísérlet tehát kudarcba fulladt. „Csakugyan el kellett következni az időnek, mikor párhuzamosan futnak az utak az életben".25 Ma már tudjuk, hogy ez a mondat nemcsak Magoss Olgához fűződő viszonyára volt véglegesen érvényes, hanem házasságára is26. Hogy szabolcsi úti élményeiből mennyit használt fel eredeti tervéhez27, az másik dolgozat témája lehetne, most elsősorban a jegyzetek és a fényképek összefüggését tanulmányoztuk. Három összefűzött, ceruzaírású, folyamatos számozású jegyzettömb (88 + 4 f.; 173 + 5 f.; 243 + 8 f.) őrzi az utazások emlékét. A fedőlapokra tintával ráírva a dátum: I. Szabolcs 1928. jun. 2.3.4.5.; II. Szabolcs 1928. jun. 22.23.24.25.; III. Szabolcs 1928. jul.7.8.9. Az első füzet 29, a harmadik 41 darab, 5x7,5 cm nagyságú fotót tartalmaz. Se a jegyzetek, sem a felvételek nem tanúskodnak arról a lelki megrázkódtatásról, amely Móriczot érte Laskodon. Mindegyik tömb tartalmaz utalást történeti forrásokra, személyekre (159 név szerepel) és településekre (Nyíregyháza, Tass, Petneháza, Nyirtura, Székely, Berkesz, Tass, Debrecen, Nagykálló, Laskod, Petneháza, Gyulaháza) vonatkozó leírást. Több házat jellemez, le is rajzol (pl. Mikecz István alispán házát, Megyeri-féle kúriát, Horthy-házat), családtörténeteket (Jármy, Vay, Erdődy, Kállay, Szegedy, Megyery), dalokat, apró történeteket, jellemző párbeszédeket jegyez le. Gyakran visszatér ugyanarra a témára. Ennek az lehet az oka, hogy többször volt ugyanazon a helyen, és mindig kiegészítette valamivel a korábbi megfigyeléseit. Az összefűzésnél nem figyelt a dátumokra (például található egy június 25-i leírás a Horthy-házról a júliusi jegyzetek között). O írta a számokat a lapok jobb felső sarkába, ha fontos lett volna számára az időrend, bizonyára egymás mellé tette volna az összetartozó részeket. A tájékozódás megkönnyítésére azonban betűrendes név- és helymutatót készített. 21 U. a. I. 278. 1. Ugyanebben a levélben van egy másik gondolat is, mely útmutató lehet a további kutatásokhoz: Én folyton a jövőben élek; nekem a múlt arra van, mint a földnek a tavaszi magvetés, várom a jövőtől az aratást. A Jelen csak azt jelenti, hogy érzem annak a sok csírának a fejlődését, amit a Múlt ültetett. 22 U. a. I. 282.1. 23 U. a. I. 288.1. 21 Még egy táviratot küld 1942. aug. 15-én. Ebben arról panaszkodik, hogy Olgával félreértésből nem tudott találkozni. U. a. n. 422.1. 25 U. a. I. 285.1 26 Simonyi Máriától nem vált el, de 1936-ban különköltöztek, Móricz ekkor költözött ki Leányfaluba. 22 A tervezett darab - a Nem élhetek muzsikaszó nélkül - elkészült, s nagy sikerrel játszották. 92
