Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 6. szám - Silling István: „Engedje az Isten”

A házban található szakrális jellegű tárgyak közül ki kell emelnem az ajtó fölött függő feszületet, amely a házbeliek vallásosságát jelképezi, és erejével oltalmaz az alatta belé­pő, esetleg gonosz szándékú embertől. Az ajtó melletti falon található a szenteltvíztartó, fölötte a család olvasói, némelyiken a zombori karmelitáknál vásárolt skapuláré-érem. Szentképekből több is van a szobákban. Leggyakoribbak a XX. század elején vásárolt, né­met nyelvterületről származó, német címzésű, aláírású olajnyomatok, melyek Jézus Szí­vét, Mária Szívét, a Szentcsaládot, Mária mennybevitelét, a Szentháromságot, az Őrzőan­gyalt ábrázolják. A lakószobában függő szentképek, feszületek fölé akasztják a templom­ból hozott búzaszentelési zöldbúza-koszorút. Zenélő kálváriajelenet, Mária-ház, álló fe­születek, búcsúkból hozott Lurdi Mária-szobrocskák, Szent Antal-szobrok, angyalkák szobrai, gyertyatartók, máriagyűdi csutorák mind a tiszta szoba almáriumának, kis szek­rényének tetején találhatók, de került a Mária-szobrocskák közül a nagyszekrény tetejé­re is, ahol a cifra bögrék, az I. világháborús ( Istenért, királyért, hazáért feliratú) emlékcsé­szék, az üvegből készült tortatartók állnak. Tükrös képekből is akad a kupuszinai házak­ban: Isten báránya, Utolsó vacsora, a Szent sír stb. Ezeket előszeretettel vásárolják a falut járó csencselő kereskedők, cigányok, hogy azután külföldön értékesítsék őket, akárcsak a lányok nyakában hajdan viselt tűzzománc Mária-érmecskéket. A lakószoba falán találha­tó a Házi áldás szövegű hímzett falvédő, valamint a színes nyomású, szentképpel díszí­tett papír Katolikus falinaptár. A tiszta szobában vannak az elsőáldozási emlékképek. A kis szentképeket az imakönyvekben őrzik, azt pedig a szekrényben, vele együtt a szent leveleket, imamásolatokat, énekszövegeket. A szentelt gyertyát is ki szokták akasztani, leginkább a szoba falán levő feszület mellé, a Szent Márk napján szentelt friss búzakoszo­rú alá. A szentelt barkát nem is viszik be a házba, hanem az ereszbe tűzik, s ha vihar kö­zeleg, akkor imádság kíséretében a tűzbe vetik. A templomból hozott úrnapi gallyat a ház kapujára tűzik, s ott is marad egész évben, ott őrzi a házat. Szenteltvíz minden ház­ban van egy üvegben, amelyet a gazdaasszony őriz biztonságos helyen. Díszesebb por­celán, vagy más anyagból készült szenteltvíztartó nincs mindenhol, de akinél akad, az a lakószoba bejárata mellett tartja. Az aprócska Szent Antal-figurák gyakoriak a kupuszi- naiak pénztárcájában, zsebében. A szent betűk különféle variációi a mostani háború (1990-es években dúlt délszláv háborúk) alatt újra előkerültek, és igen sok férfi a pénz­tárcájában állandóan magánál hordja máig őket. Régen a tehetősebb családok a menyasszony koszorúját és a vőlegény kalaprózsáját asztalossal berámáztatták kék ládikába, azt üveggel fedték, s e ládika aljára, de szintén az üveg mögé szentek, angyalok kis figuráit helyezték, majd ezt a tisztaszoba falára akasztva házioltár gyanánt használták. A ház külsején ugyancsak találhatók szakrális elemek. Ilyen például a régi, náddal fe­dett házak tetőperemén a nád összetartására szolgáló két deszka egybeerősítésénél látha­tó kovácsoltvas kereszt. A korábbi, oltalmazó szerepű nap- vagy csillagminták helyett az 1960 után épített házak oromzatán téglából kiképzett padláslyukak is keresztformájúak az egész faluban. Ugyancsak az oromzaton találhatóak a két padláslyuk között a szakrális oromzatfülkék, s bennük leginkább Jézus Szívé-szobrocska, de van kis kereszt is, Lurdi Szűz Mária-, Szent Vendel-, Szent József-szobor, üvegbura alatti kálváriajelenet is e fül­kékben. Lakóház oromzatán itt-ott látható még Jézus-monogram is. Az istállók udvari ab­lakának kiképzése néhol keresztformára emlékeztet. A házak téglakerítésébe épített szak­rális oszlopfülkékről pedig a Megszentelt jeleink (2001) című könyvemben már szóltam. Összefoglalásként megállapítható, hogy a hétköznapokban megélt vallási kultúra né­pi hagyományai éppoly gazdagon maradtak meg szülőfalumban, Kupuszinán, mint az ünnepnapok színes hagyományvilága, s mint a tarka népviselet és az ízes kupuszinai nyelvjárás. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom