Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - Poszler György: „Rejtélyek” (Törless és [Medve?])
Egybecseng Mach és Törless megvilágosodása vagy sem? Tovább elemzendő kérdés. A disszertáció azonban - a regény szempontjából - nem lényegtelen. Összefoglalja Mach tanításait. A főművek alapján. A világ érzetek világa. A tárgyak érzetek pillanatnyi kombinációi. Ahogy érzékeink számára az adott pillanatban felfoghatók. Az én is a tárgyakról alkotott érzetek kombinációja. A világ pedig a kettő, a tárgyak és az én, érzetkombinációk és érzetkombinációk egysége. Amelyben az én az önmagában szilárdabban összefüggő érzetkombináció. Egység. Ám mindkét pólus állandó változásában. A végső tények érzetelemek. Hangok, színek, nyomások, hőfokok, illatok, terek, idők. Az elemek és azok változásai közötti összefüggések nem állandó, kauzális, hanem változó, funkcionális összefüggések. Vagyis nincs hagyományos értelemben felfogott szilárd én, kutatható metafizikum, bizonyítható okság, állandó törvény. Csak elemek és ezek érzetei funkcionális függése és összefüggése. Ezeket lehet a gondolkodás ökonómiájával, az energiák legtakarékosabb fel- használásával tényszerűen leírni. Musil disszertációja nem jelentős bölcseleti teljesítmény. De irodalomtörténeti hozama - a Torless-regény szempontjából - fontos. Felteszi Mach-életművének a leglényegesebb kérdéseket. Amelyek Törless zűrzavarai, feltételezett másik világa titkainak megközelítése-megfejtése tekintetében a legjelentősebbek. Kizárható-e a filozófiából egy, az érzékeken túli világra vonatkozó minden metafizikai kérdés? Lefokozható-e a világ az érzetek funkcionális függésének és összefüggésének egyszeri-változó halmazává? Nem szükséges-e a világ magyarázatához a jelenségek elemzéséből levonható mélyebb elméleti általánosítás? Nem létezhet-e az érzetek funkcionális függése és összefüggése mögött tartósabb természeti törvény? Mi lesz a személyiséggel, ha az én csak az érzetek szilárdabb összefüggése? Van-e elegendő érv a kauzalitás elvének a funkcionális füg- gések-összefüggésekkel való helyettesítésére? Nem mélyíthető-e a jelenségek gondolatilag ökonomikus leírása elemző-értelmező-általánosító természeti törvénnyé? És a disszertáció kérdései még folytathatók. Ám ennyiből is egyértelmű. A Törless-regény művészilélektani dilemmáinak tudományos-bölcseleti dilemmákká változtatott megfogalmazásáról van szó. A feltett kérdésekre a dolgozatban bölcseleti válaszok nincsenek. A feltett kérdésekre a regényben művészi válaszok nincsenek. A dolgozatra a szerző válaszok nélkül is megkapja a cum laude minősítést. A regényre a szerző válaszok nélkül is megkapja az élénk kritikai elismerést. De érdemes pontosabbnak lenni. A válasz elmaradása a bölcseletben gondolati hiány. A válasz elmaradása a művészetben költői erő. Törless válaszok nélküli kérdésekkel hagyja el a kadétiskolát. A lehetséges válaszokat a szerző sejtetheti, az olvasó megkísérelheti. Valóban, mi lehet Törlesszel és kétes barátaival? Reiting és Beineberg útjai a kamaszkor kaotikus zűrzavaraiból beleveszhetnek a század kaotikus zűrzavaraiba. A XX. század infemális zűrzavaraiba. És mivé lesznek Törless zűrzavarai? A regény sugall egy változatot. Rövid, beiktatott előretekintésben. A szerkezet egy kényes pontján. A másik világ fal alatt átélt víziója után. A kadétiskola zűrzavarok kellős közepén történő elhagyása előtt. Basini pokoljárása legmélyebb stációjának éppen közvetlenül a küszöbén. Mi is ez előretekintő sugallat? Érdemes a zűrzavarok előzményét felidézni. A barátságot az ifjú arisztokratával. A bizonyosság és bizonytalanság törékeny, rövid életű barátságát. Az ifjú arisztokrata mindent tud. Ezért nyugodt. Törless növendék semmit sem tud. Ezért nyugtalan. Az első tud a másik világról. És tudja rá a hagyományos válaszokat. A második sejti a másik világot. De nem tudja rá a hagyományos válaszokat. Az egyik 46
