Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Balázs József: A torcellói Krisztus (regény – 2. rész)
Balázs József A torcellói Krisztus 5. Lezárta a kocsiajtót, átfutott a járdán, a félemeletre rohanva ért fel. Az ajtó előtt, vállát a falnak támasztva, ott állt az apja. A lába előtt az a kopott bőrönd, amellyel kijárta az egyetemet, s amelyet egy alkalommal már nem hozott vissza magával, otthon felvitte a padlásra, s otthagyta. Most az apja ezzel utazott hozzá.- Hát maga? - kiáltott fel örömmel, s átölelte az apját. Fábián Kristóf megismerte az apja ruhájának a szagát, friss-naftalinos illat csapta meg az orrát. Fekete, hosszában csíkos öltönyben - egyetlen ünneplő öltönyében - jött hozzá az apja: fehér inge a nyakánál kigombolódott, kalapját pedig gyorsan lekapta, ahogy meglátta a fiát. A bőrönd mellett, a falnak támasztva állt egy zsák is, úgy kötötték el középen, hogy ha kell, a vállára is felvehette Fábián András.- Anyád küldte - kezdte az apja. - Idei, új krumpli... Azt mondta, biztosan akad majd valaki, aki megfőzi neked... Nem volt nehéz... Hozta a vonat... Bementek a szobába.- Hát itt laksz? - nézett körül az apja.- Igen... Mondtam, hogy egy szoba csak... - Ennyi... - válaszolt könnyedén Kristóf. - Akkora, mint egy garzon, egy embernek elég. Fábián András leült a heverőre. A fia magyarázgatta, hogy meg is lehet itt mosakodni, s hogy főzni is lehet. Poharakat és bort tett az apja elé a kis asztalra.- A mai világban én nagyon is meg vagyok a lakással elégedve - hajtogatta, bár ha azt kérdezték volna tőle, hogy őszintén így is gondolja-e, vagy csak az apja megnyugtatására ismételgeti, sokáig gondolkodott volna a válaszon. Azt pedig hiába fejtegetné az apjának, hogy ez a szoba úgyis csak ideiglenes megoldás, egyelőre nagyon jó, de mégiscsak ideiglenes, ugyanúgy, mint azok a régi szállások, ahol élnie kellett, s amelyekről a szülei alig tudtak valamit. Azt meg már el sem tudta képzelni, hogy az apjának erről az ideiglenességről elmondja legtitkosabb gondolatait. Néha azt gondolta, hogy éppen ez az ideiglenesség biztosítja függetlenségét, s azt erősíti majd a sok tervbe vett haza- és visszaútja * * A regény első része márciusi számunkban jelent meg (A szerk.) 5
