Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat, I. rész)

dikált kötet bizonyította; sajnos, nyomuk veszett, ifjúkoromban még láttam őket.) A Végvári-Reményikéhez fogható tiltakozásról családi dokumentumok alapján nem tudok beszámolni, Hantos nagyapám kevés megőrződött iratai közt azonban találtam érdemle­gest, amely ide talál, noha látszólag egyszerű iskolai adminisztrációs ügyekről szól. Im­már a kinevezett iskolaigazgató vázolja tárgyszerűen, tanári pedantériával a helyzetet, némiképpen vitatkozva is az új elöljárósággal. (Különféle hivatalos papírok, jegyzőköny­vek mellől emelem ki a papírt - ezen a lapon azt látom, hogy az 1922. november 5-i jegy­zőkönyv mellékletének készült, egy nagyapai ceruzás „ad" utal rá. Az irat vége felé ta­lált néhány kusza, befejezetlen mondatban a jelentéstevő fokozódó türelmetlenségét vé­lem felismerni.) 1922. október 31. A polgári és középiskolák tanulmányi és fegyelmi ügyeit az állami hatóságtól kiadott ún. középiskolai rendtartás szabályozza, az egyházaknak jogukban van, ezen rendtartás keretein belül, speciális viszonyuknak megfelelő és egyházfőhatóságilag jóváhagyott megfelelő intézkedéseket tenni. Az iskola igazgatója felelős, fegyelmi vétség elkövetésé­nek terhe mellett, hogy ezen rendtartás foganatosíttassák s ennek ellenőrzése az egyház- kerület által időről-időre kiküldhető, egyházi főtanhatósági kinevezéssel ellátott egyházi főigazgató, az állam részéről az évenként látogató főigazgató hatáskörébe tartozik. A polgári és középiskolák elsőfokú hatósága az elöljáróság, ennek elnöke az esperes v. az erre a célra választott elöljárósági tag. Másodfokon az egyházkerület, illetőleg a közokt. miniszter. ­Sem az igazgató, sem a tanári kar egyetlen tagja nem gondolt a nagy összeomlás ide­jén arra, hogy a kolozsvári ág. h. ev. egyház kebelében helyezkedjék el. Az előmunkála­tok, különösen a személyi kérdések tőlünk függetlenül tárgyaltattak meg s az igazgató csak azután vett részt a továbbiakban és állapíttatott meg a ma is irattáron levő, de az is­kolaszéknek is beadott szervezeti és rendtartási szabályzat, tanterv, figyelemmel az álla­mi tantervre, a tanulók fegyelmi és rendtartási szabályzatára, mikor 124-1919 egyházta­nácsi szám alatt, az egyházalkotmány 36 § 8. pontjára és az egyháztanácstól nyert meg­bízatásra hivatkozva megkapta 1919. július 31. kelettel az elnök és jző [jegyző] által alá­írt, hivatalos egyházi pecséttel ellátott meghívását az 1919-20. tanévtől kezdve igazgató tanárul, így tehát téves az 1921. aug. 29. jzőkönyv 72. pontja, mely úgy tünteti fel a dol­got, mintha a középiskola hívatlanul foglalna helyet az egyházban és időre szólna az igazgató és tanárok meghívása. Az iskola teljes jogosságát bizonyítja a tanári karnak 1921. okt. 17. jzőkönyve, beterjesztve az egyháztanácshoz eredetiben. Az egyházhoz va­ló bekapcsolódást első perctől a magunk részéről megvalósítottuk és ezt nem az iskola nevében és a védnökség alá való helyezkedésben kerestük, hanem abban a protestáns, lu­theri lélekben, mely iskolánkat áthatja s amelytől vezéreltetve végezzük munkánkat min­den téren, részt veszünk a mindenkori vasárnapi istentiszteleteken összes protestáns nö­vendékeinkkel és ott vagyunk az egyházi élet minden megnyilvánulásában hivatalból. A consist, az egyháztanács előterjesztésére ismerte el 1919. okt. 16-án 3706-1919 sz. a. iskolánkat s ugyanezen rendeletet vette tudomásul az állami főigazgató iskolalátogatása alkalmával, kívánva hogy az egyházkerület útján szerezzük meg az állami elismertetést is, szóval mi minden tekintetben igyekeztünk beilleszkedni, a törvényes jelentéseket, be­jelentéseket az igazgató mindenkor megtette szóval és írásban. A felekezeti tanárok állami eskütételénél az egyház hivatalosan képviseltette magát, az esküokmányt és az arról fölvett jzőkönyvet aláírta, szóval megtörtént minden, amit egy jóravaló, hivatása magaslatán álló lutheránus középiskolától kívánni lehet. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom