Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat, I. rész)

Az anyagiakat illetőleg, a rendtartás szerint az igazgató elkészíti évről évre az iskola költségvetését, föltünteti a remélhető bevételeket és szükséges kiadásokat; a kettő között mutatkozó különbséget mint egyházi v. állami segélyt az egyház v. állam egy összegben egy évre kiutalja az igazgató kezéhez, ki a tanév végén elkészíti zárószámadását, azt jó­váhagyás végett beterjeszti s a netalán mutatkozó fölösleget beszolgáltatja. Az igazgató, tanárok, szolga stb. fizetése, óradíjuk a törvényben és rendeletekben van­nak megállapítva. Mi mindmáig az egyháztól tényleg egy fillért sem kaptunk, hogy negyedik évi itteni működésünk dacára fizetésünk, nyugdíjunk stb. még nincs rendezve ismételt és többszö­ri sürgető kérésünkre, arról mi nem tehetünk, annak súlyát a legjobban mi éreztük és érezzük. Tudjuk, mi volt az ok, hogy sohasem állott rendelkezésre a szükséges összeg s ha most megtalálja a t. Direkt, a megoldás helyes útját és módját és ily értelemben tesz előterjesz­tést az iskolaszéknek, hálás köszönettel vesszük. Az 1921-1922 tanévre és a helyettesítési díj fölvett részére (2000 lei) a nyugtákat csatolom. Az 1921-1922. tanévi anyakönyvet (felvételi napló bemutatva) 189 tanuló íratott be. Az 1922-1923. tanévi nyugtákat szept. okt. nov. hónapokra visszavárólag csatolom. A tanárok fizetése, a Ref. Szemle szerint van beállítva. A tandíjkezelés, igazgatás költségtöbblete a nagyobb bevétel és az irodai fűtés-világí­tás okozza. írásbeli szerződés tanárokkal nem szokott köttetni. Kvár, 1922. okt. 31. Hantos Gyula 2002. november 15. Nem cezúra, csupán előreugrás - nyolcvan év —, hogy ezáltal visszatérhessünk a múltba. A Mikes Kelemen utca, pontosabban a Croitorilor messze esik a Rózsadombtól, most mégis sikerül közelebb hoznom őket egymáshoz. A sokféle és sokfelé kirajzás dokumen­tumok szóródását is jelenti, persze, jó volna ezeket összegyűjteni, másolatban visszaszár­maztatni a nagy-(déd-, ük-)szülői házba. A Kapy útra költözött lányunoka (nővérem) kézírásos szakácskönyveket tud előkeresni a könyvespolcról; Hantos Gyuláné (nagy­anyám) káposztás kockájával és szepesi tepertyűs pogácsájával meg - nyilván kolozsvá­ri bejegyzésű - „pesti kávéfőzés"-ével most nem sokra megyek (majd később még bele­olvasok, hátha előbukkan innen is valami, nem csupán háziasszonynak hasznos tanács). Volt, valahol van egyéb is, holmi nagyapai levél vagy napló, ám ez most nem kerül fel­színre. Pár utcával odébb, a csendesebb Muraközi utcában viszont egy fiúunoka már harminc éve szenvedélyesen gyűjti a családi adatokat; a valaha szintén kolozsvári (apai) Sólyom­ág és (anyai részről) a Hantosok összefüggéseiről, a felmenőkről itt, a továbbra is hajó- mérnöki (tervezői) pontossággal dolgozó Sólyom Istvánnál lehet a legtöbbet megtudni - ami egyszer az ő látókörébe került, az nem vész el. A Kapy és Muraközi utca közt né­hány órás rózsadombi látogatásom alatt, ha nem is forródrót, de rokoni-információs kap­csolat folytán tisztázódik, hogy abból a bizonyos nagyapai naplóból pár oldal (lap alján hiányos) fénymásolatban megvan, a másolat másolatára tehát számíthatok. De ennél jó­val többre is. István unokaöcsém ugyanis előkészítette a monarchiabeli hivatal és az elektronikának elkötelezett jelenkor rendjének ötvözésével épített iratgyűjtőket, bennük a leszármazási táblázatokat - nekem csak a számot kell megmondanom, hogy melyik ág 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom