Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 12. szám - Fehér Zoltán: Arra járnak a nagy ezüstgombosok

(De összejöttünk mi betyárok Egyikünk se törődik a feleségével Én iszom, te kurva leszel,

A ház meg összedűl.)

Vagy:

Becar bit éu al u Feste neéu Bit cu u Becu gde se frajle seéu

(Betyár leszek, de nem Pesten,

Bécsben leszek az, ahol a frajlák sétálnak)2

A közeli, Bátyához hasonlóan rác lakosságú Dusnokon ugyanazt tapasztaltam a betyár szó jelentését illetően. Egy népszerű mulatónótában (betyáracban) így énekeltek:

Oj mojaj mama becarusaj éu te Pa i mene becarem na éiva

(Aj, az én anyám betyáros volt És engem is betyárnak hív)

Beéar ni sam, becarskim se vladam Éto ukradem, dobro spravit znadem

(Betyár nem vagyok, betyárosan élek Amit ellopok, jól el tudom dugni)

Oj, rodi mamo jós jednog beéara Kad lumpujem nek ja imam para

(Ó, anyám szülj még egy betyárt Mikor lumpotok, legyen párom)3

Bátyán zenei kétnyelvűsége és táji helyzete miatt nagyon sok országosan ismert magyar betyárdalt, betyárballadát énekeltek. Ezeket a dalokat elsajátíthatták vásárok alkalmával, nagy aratások, katonáskodás során más vidéki emberektől, az idekerülő béresek, pásztorok és a kalocsai gazdákhoz elszegődött bátyai cselédek egyaránt közvetíthették az akkor divatos dalokat. A 19. század végén, épp a betyárvilág felszámolása idején, és a 20. század elején ugyanis virágzott Magyarországon a betyárromantika. A népszínművek és a filléres ponyvafüzetek népszerűsége ezzel is magyarázható. A folytatásos betyárhistóriákat tartalmazó füzeteket jó néhány bátyai legény vásárolta és olvasta titokban, hogy szülei ne vegyék észre.

Nyilván a ponyva- vagy a korábbi pikareszkregények hatására jöhetett létre, de még inkább ezek miatt válhatott népszerűvé egy betyárokról szóló rémtörténet: benne még az erkölcsnemesítő tanulság is arra utal, hogy forrását nyomtatott füzetekben kell keresnünk. Műfajilag novellamese, amelyet az 1960-as években három4 változatban is lejegyeztem. A történet a lányokat gyilkoló betyárokról és leleplezésükről szól.

2 FEHÉR Zoltán-FEHÉR Anikó: Bátya népzenéje. Kecskemét 1993.

3 FEHÉR Zoltán: Sumo, sumo visoka si - Erdő, erdő, de magos vagy. Dusnoki népdalok. 93. Kalocsa 2000.

4 FEHÉR Zoltán: Bátyai népmesék I-II. 1976. Kézirat. AaTh 955