Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 12. szám - Vasy Géza: „Magyarnak számkivetve” (Balázs József Magyarok című regénye és fogadtatása)

Jegyzetek

1 Aki „fiatal író maradt mindörökre" = Kortárs, 2000. 9. 94-99.

2 Miklós Elemér: Balázs József emlékezete (Nyírbátor, 2002.)

3 A korabeli kritikák, elemzések; Bp., 2000, 185-188.

Ács Margit = Magyar Nemzet, 1976. május 1. és Á. M.: A hely hívása, By., 2000. 185-188.

Czakó Gábor = Tiszatáj, 1976. 4.

Fogarassy Miklós = Új Forrás, 1976. 3.

Földényi F. László = Mozgó Világ, 1976. 2.

Funk Miklós = Jelenkor, 1976. 5.

Futaky László = Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976. 1.

Görömbei András = Alföld, 1976. 8. és G. A.: „Ki viszi át...?" Bp., 1986. 247-263.

B. Juhász Erzsébet = Napjaink, 1979.1.

Kenyeres Zoltán = Jelenkor, 1977. 7-8. és K. Z.: A lélek fényűzése, Bp., 1983. 432-438.

Kis Pintér Imre = Élet és Irodalom, 1976. 1. és K. P. L: Helyzetjelentés, Bp., 1979. 87-91.

Kulin Ferenc = Kortárs, 1978. 2. és Fiatal magyar prózaírók, Bp., 1980. 25-35.

Márkus Béla = Tiszatáj, 1976. 4.

Miklós Elemér = Kelet-Magyarország, 1975. december 7.

Nácsa Klára = Népszava, 1975. november 29.

Nácsa Klára = Valóság, 1977.1.

Szász Imre = Magyar Hírlap, 1975. november 16. és Sz. L: Háló nélkül, Bp., 1978.

110-116.

Szávai János = Kritika, 1976. 3. és Sz. J.: Zsendül-e a fügefa ága? Bp., 1984. 87-90.

Szekér Endre = Napjaink, 1977.1. és Sz. E.: Érték és írás, Kecskemét, 1981. 136-142.

Tóth Piroska = Forrás, 1976. 1.

Vasy Géza = Magyar Ifjúság, 1976. 2.

4 Két vagy három műről írt Ács Margit, Fogarassy Miklós, Földényi F. László, Funk Miklós, Kenyeres Zoltán, Kulin Ferenc, Szávai János, Szekér Endre.

^ Görömbei András: „Egyforma esélyeket a társadalomban." Válaszol Balázs József =

Alföld, 1977. 5. és Kérdések és válaszok. Tizenkét interjú a hetvenes évekből.

Lakitelek, 1994. 63.

6 Kovács Dezső: „A máról írni a legnehezebb." Beszélgetés Balázs Józseffel = Kritika,

1984. 5.11-13.

7 Kérdések és válaszok. Lakitelek, 1994. 67-68.

® Magyarok. Balázs József és Fábri Zoltán filmje. Bp., 1978, 385. Ötlettől a filmig c. sorozatban.

^ Van olyan világtörténelmi jelentőségű hadiesemény, amelyet a tudomány is „népek-csatája" elnevezéssel tart számon. Ez Napóleon döntő veresége Lipcse mellett 1813-ban.

Herbert Haag: Bibliai lexikon, Budapest, 1989. Szegénység címszó.

11 A regény epilógusa szerint „Fábián András pedig még egyszer megjárta Párizst - amerikai hadifogságba esett." A filmben viszont kérdésessé válik, hogy Párizsban jártak-e. Vizuálisan egyértelmű, hogy nem; a Bad Doberani templom a helyszín. A szerző forgatási naplójában azt mondja az édesanya, hogy ő nem is tudja, tényleg Párizst látták-e, a teherautót nemigen hagyták el, de azt mondták nekik, hogy ez Párizs. N. Pál József kései tanulmánya (Kortárs, 2000. 9. 94-99.) nehezen tartotta elképzelhetőnek, hogy Németországból egy fél nap alatt Párizsba lehessen jutni, meg a tenger is közel legyen, ám ez sem földrajzilag, sem technikailag nem abszurd: a német-holland határvidéktől a tenger kb. 200, Párizs pedig 400 km.

12 Fábián Bálint találkozása Istennel. Idézte Kulin Ferenc.

13 A regényben a bolond Gáspár Dániel kísérgetője, a filmben Fábián Andrásé.

52