Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 12. szám - Vasy Géza: „Magyarnak számkivetve” (Balázs József Magyarok című regénye és fogadtatása)

tek saját magukon, családjukon. S közben erkölcsi károsodást sem szenvedtek. Konok er- kölcsiségüket említi Kis Pintér Imre is.

S általános gondolata ez a korabeli bírálatoknak. Az etikai konfliktusokat és az azokban való helytállást emelik ki. Az alakok naiv tisztaságáról (Fogarassy Miklós), öntudatra ébredt emberekről (Földényi F. László), emberség és embertelenség konfliktusáról (Funk Miklós, Görömbei András, Márkus Béla, Nácsa Klára, Tóth Piroska, Vasy Géza) esik szó. Görömbei András az erkölcsi konfliktust állítja a regény középpontjába: a szereplők „Erkölcsi hatalommá válnak, végül maguk döntenek sorsukról, lemondanak a felajánlott védettségről és könnyebb munkaalkalomról. Hazamennek." így jelentheti ki, hogy a kisregény „az erkölcs ön védekezésének tükre". Eltérő véleményen volt Kenyeres Zoltán. A szerző mindhárom regényét értelmezve úgy látta, hogy közülük kettő egy történelmi archetípus, a „lelki szegény" változatainak bemutatása, a Magyarok alakjait viszont - Gáspár Dániel kivételével - a lelki szegénység hiánya jellemzi. Értelmezése szerint a lelki szegénység nem ostobaság, hanem tudatlanság. Egyúttal „Szomjúság a szellemire, a szépre, a jóra." Az ilyen alakoknak perspektívája van. Ennek a típusnak az ellentétjei „az anyagi érdek megszállottjai (...) Hiányzik belőlük a tudásvágy lángja, hiányzik belőlük a lelki szegény fölemelő tulajdonsága, a kíváncsiság. Zárt lelkek, lelkűkbe résnyi fény se hatol be: csak a ház, a bicikli és a pótlánc."

Nehezen érthető meg, hogy ebbe a koncepcióba Gáspár Dániel mellé miért nem sorolódhatott oda Kondor Abris legalább. S bár a Biblia értelmezése évezredes gond, talán elfogadható Herbert Haag magyarázata, mely szerint az Újszövetségben e fogalmat vallási kategóriának kell tekinteni. A lelki szegények azok az alázatosak, akik „tudatában vannak kicsiségüknek, méltatlanságuknak, mindent Istentől várnak, a világtól semmit nem kívánnak".10 A Magyarok vendégmunkásai közül egyedül Kis Daniné tekinthető mélyen vallásosnak, bibliai értelemben ő nevezhető lelki szegénynek. De világi jelentéskörben e tíz emberre kevéssé áll a lelki szegénység hiánya. Valóban az anyagi érdek hajtja őket, ám nem megszállottan. S ez az anyagi érdek korántsem öncélú. A ház, a szekér, a ló, a kicsinyke föld olyan javak, amelyek emberszabásúbbá, méltóbbá tehetik az életet. Az anyagi gyarapodás perspektívája egyúttal szellemi, erkölcsi távlatot is ígér. A biciklit pedig nem is magának, hanem a testvérének veszi meg Fábián András. A bátyja beteg, azért nem tarthatott velük, s katonának sem viszik el. Ugyanakkor öccse távollétében az ő otthoni érdekeinek, értékeinek gondozója, nyilván a nagymamánál otthon hagyott kisfiúval is törődik. A bicikli a szeretet és a hála jelképe egyszerre. Ezeknek az anyagi javaknak szimbolikus jelentésük is van.

Nézzük „közömbösségüket" a tengeri és a párizsi kirándulás kapcsán. A tengert borult, esős időben látták, késő tavasszal, de eleve illúziórombolóan. Pedig foglalkoztatta őket a tenger korábban is. A faházban talált holttest teszi negatívvá a kirándulást. S a párizsi kirándulás? Az autóból látnak menet közben valamit a városból, s bemehetnek egy templomba, majd a Szajna-parton töltik az időt a másnap hajnali visszaindulásig. A regényben ugyan ez az utóbbi elem nem említődik, de a filmregényben igen, ráadásul Brainer nyomatékos felszólításával, hogy onnan el ne mozduljanak, mert nem tudnak visszatalálni.11 Gáspáron és Kondoron kívül semmi előzetes ismeretük nincsen Párizsról, Brainer nem válik idegenvezetőjükké, így érthető, hogy a nagyvárosokat eddig nemigen látott emberekre a nagy forgalom, a nagy épületek és a tarkaság van hatással. Nincs módjuk megtudni, hogy mit jelent Párizs az emberiség számára. De azt tudják, hogy mit jelent a ház, a család, az otthon, a szülőföld, a haza, mi a másik ember iránti szolidaritás. Tudják, hogy helyt kell állniuk a munkában, mert nemcsak önmagukat, hanem a magyarságot is képviselik. S mikor a hadifogolytábor-beli francia pap azt mondja, hogy ő embert dolgozni így még nem látott, mint Fábián Andrásnét, akkor ez az elismerés egy kissé a

49