Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 12. szám - Horváth Dezső: Huszonnégy évvel később
- Megéri hűteni?- Drága az energia, az biztos, de legalább két dolgot figyelembe kell vennünk. Ha tavasszal üde, friss almát vehetünk ki belőle, azt jobban el lehet adni, mintha ráncosat vinnénk a piacra. Hűtés nélkül azzal is számolnunk kellene, hogy egyharmada marad csak meg, a többi elromlik. Újból válogatni nagy munka, sokszor gusztustalan is, és kész ráfizetés: mindig kevesebb marad.- Fölmegy tehát András a nagybani piacra, és hazajön a pénzzel. Hogyan osztoztok?- Bizalom kérdése az egész. Én ugyanúgy jegyzetelek, mint te. Fölírom mindig, menynyit adtam el az elején öt forinttal drágábban, és mennyit a végén három forinttal olcsóbban, és ezek a följegyzéseim megmaradnak, de nem aszerint számolunk el. Mindenki tudja, nincsen a zsebüknek titkos rekesze, és nem akar becsapni senkit.- Zárszámadás?- Amikor ráérünk, akkor osztozkodunk. A kiadások soha nem várhatnak, csak a maradékot kell szétosztanunk.- Gépek?- Most vettünk öntözőberendezést, három traktorunk van, két teherautónk, rotátor, permetező, és minden családnak személyautója. Az első Moszkvicsunk 1960-ban lett, az orosházi piacon nagyon meg is néztek bennünket: személyautóval hozták a barackot! A mi két autónk már erősen öregszik, a fiataloké újabb. Mindig így van ez, és így van jól.- A jövő?- Rejtély. Nem tudhatjuk, mi lesz holnap, de ha a szándékunk érdekel, azt elmondhatjuk: ezt szeretnénk folytatni. A fiatalok ereje, leleménye, többet tudása sok tartalékot jelent még.- Maradna a harminc hold?- Egyelőre elég, később majd meglátjuk. A Sípos-Kálmán páros Első látásra úgy tűnik, a közös gazdálkodás magját sikerült annyira elültetni parasztságunkban, hogy akkor is azt választja, amikor már szabadulhatna tőle. Nem ennyire egyszerű a dolog. Maradtak szép számmal nagyüzemi gazdaságok, noha alaposan átalakultak, nem kell tehát föltétlenül múlt időben beszélnünk róluk, a másik szempontunk viszont az, hogy akik a családi összefogás alapján dolgoznak, azok valójában nem akarnak újabb kollektív gazdálkodásba kezdeni. Ugyanazok a tényezők tartották együtt Sípos Mihályt húgával és sógorával, Kálmán Dezsővel, amelyek a Barna családot: így akartak többre jutni. Ha Bamáéknál igaz, hogy egy paraszt nem paraszt, nyilván igaz pár száz méterrel arrébb is. Lényeges különbség azonban, hogy a Barna famíliának mostanáig harminc holdra rúg a közösen művelt földje, a Sípos-Kálmán családnak azonban csak tíz. Négyen küszködnek amott a harminccal, hárman emitt a tízzel. A földterület nagysága akkor is meghatározó, ha az egy főre eső munka - hej, de szépen mondom! - egészen más. A két gazdaságban egy mindenképpen közös: mindkettőben mindenki annyit dolgozik, amennyit bír. Megesik mindegyikben, annyi a munka, nem látni a végét. Mindenki a maga hajcsárja! Paraszti indíttatású Kálmán Dezső is, de a Délépnél dolgozott, mielőtt visszatért a földhöz.- Remélem, panelházat építettél magadnak Szatymazon.- Ugyan már! Vályogot. 28
