Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 12. szám - Horváth Dezső: Huszonnégy évvel később

népfőiskolái előadás után. Akkor még szóba se jött, hogy visszaönállósodnak a családi közösbe.- Saját elhatározásra?- Soha senki nem mondta, hogy jöjjünk haza. Egyszer az Andris kezdte, hazajönne, az­tán meg én.- Önkéntes belépési nyilatkozat?- Nem kellett.- Ünnepélyes fogadalom?- Az se. Semmit nem foglaltunk még csak írásba se.- Ki az elnök?- Olyan poszt nálunk nincsen. Mindenki tudja, mi a munka. Porciózni azért csak kell a föladatokat. Az idősebb András jár leginkább piacra, Pest­re, a nagybanira. Öccse lenne a növényvédős, de azonnal rázza is le magáról ezt a tiszt­séget is:- A gyerekek már jobban értenek hozzá. Egyébként növényvédelemből mind a négyen letettük a vizsgát.- Istenem, micsoda viták lehetnek itt, amikor permetezni kell!- Nincsen vita. Minden újat kipróbálunk, amikor észrevesszük, hogy a régi vegyszer már nem jó, vagy van nála jobb, és annál maradunk, amelyik legjobban beválik. A nyá­ron jól belénk verte a csúfot Bálint gazda a televízióban. Mutatta, hogy büdös paradicso­mot visznek a piacra, és hozzátette, nyugaton már növényvédelmi vizsgával rendelkez­nek a termelők. Nem tudta, hogy a zsombóiak is rendelkeznek, látták viszont a műsort a vevők is, nem akarták megvenni. Majdnem alapjaiban ingott meg a Barna-gazdaság.- Azóta nem nézitek a műsorát?- Nyáron nekünk még túl korán kezdődik, nem érünk rá nézni. Csak növénytermesztéssel foglalkoznak, közel harminc holdon. Őszibarack, nyári és téli alma, körte, szilva, szőlő, földieper, sárgarépa, sárgadinnye, kelkáposzta, krumpli, ennyi jut eszükbe hirtelen. Több lábon kell állniuk, hogy el ne essenek. A földiepret ab­ba akarják hagyni, mert mire a legkorábbi is piacra kerülhet a fólia alól, már itt van az olasz, és nem lehet illő áron eladni. Az almát hűtőházba rakják, és tavasszal mennek ve­le piacra, így aztán a hűtött alma összeér a fóliás zöldséggel. A kisebbik Andrist és a kisebbik Karcsit külön is kérdeztem. Azelőtt fix fizetést kap­tak. Lehet, hogy kevés volt, de biztos. A piac nem ennyire biztos. Azt felelték, pedagó­gusfeleségeik továbbra is fixet kapnak, igaz, az se sok, de katasztrófa nem érheti a csalá­dot. A gazdaságból ugyan nem egyenletesen csorog a pénz, de meg lehet szokni az inga­dozást. Beosztással megtérül a várakozás. A hűtőkamra külön is érdekelt. Amikor sorra tönkrementek a nagyüzemi hűtőházak, ak­kor kezdtek el szaporodni a maszeknak csúfolt kicsik. Talán az Okos Papp Antal csináltatta az elsőt, amikor a zákányszéki presszóban javították a hűtőgépet. Közben a nagyüzemek is elhasaltak, és a nagy hűtőházak is annak a téveszmének a jegyében születtek, hogy kicsi or­szág vagyunk, ezért mindenből a legnagyobb kell, de így is elgondolkodtató az egész.- Igen egyszerű a magyarázat. Mi csak azt az almát rakjuk be, amelyik teljesen töké­letes. Ha a csumája beszakadt, már nem. Ha megsérült a láda szélétől, akkor se. Tavasz- szal minden ládát fölrakunk a padlásra, pedig tudjuk, hogy ősszel le kell hoznunk. És ka­lapáccsal a kézben átvizsgáljuk mindegyiket, nehogy kiálljon egyetlen szeg is. Voltunk Ausztriában, minden láda sarka le volt kerekítve, hogy véletlenül se sérülhessen meg az alma. A termelőszövetkezetben ezzel szemben diákokkal szedették le, és ömlesztve vit­ték a hűtőbe. Karóval levert almát nem lehet tárolni. A költség nagy volt, a haszon kicsi, természetes, hogy tönkrementek. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom