Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 12. szám - Harkai Vass Éva: Melyik kert; A Mérleghez; Gyalog a Dózsa Györgyön át (versek)
venném s remélem majd. megmérettethetem az égi Mérlegen hogy lássam merre billen nyelve van-e súlyom a Tejúton s alább vagy súlytalanul lebegek - üreges csontú gólyaláb - a csillagképnyi légben Gyalog a Dózsa Györgyön át abba a képtárba szerettünk volna betérni a kíváncsiság miatt vagy csak a maró hideg elől gyalog a Dózsa Györgyön át kár volt nekivágni már éreztük az arcunkra tapadt zúzmarát a szél az egyik ház előtt fagyott rózsabokrot darált a csontig hatoló hideg okán kiábrándultam a festőből is fagyos tájakon rideg piramisalakzatok néptelen sugárutak meg ez a kies útszakasz a Dózsán a térdem majd lefagyott de már benne álltunk a képben a keretből se jobbra se balra előttünk egy villamos sínje mögöttünk a háttér reménytelenül dermedt rózsaszínje
