Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Gyergyádesz László: „Csak a jó szándéknak van gyümölcse”
legjellemzőbb, s szempontunkból a legfontosabb az egyes alkotók értékelése közti aránytévesztések. így például a legutóbb Beke László, amúgy kitűnően használható összefoglalójában, csupán egyetlen mondatot szán Tóth Menyhért művészetére, s ott az absztrakció címszava alatt informel-variánsként említi6. Bár a neves művészettörténész az összefoglaló előszavában jogosan figyelmeztet a műfaj szabta kényszerű korlátokra, mégis azt kell mondanunk, hogy egy ilyen nagyságrendű alkotó akár még egy rövid, egy-két oldalas, a nevével fémjelzett fejezetet is megérdemelt volna. Hiszen, amíg Tóth Menyhért minden valószínűséggel az elkövetkező évszázadokban is ott lesz a hasonló könyvekben, addig a művészek túlnyomó többségének a neve szépen lassan elveszti az összefoglalókban való szereplés „jogát", azaz ahogy a műkritikusi tevékenység helyét felváltja a valódi művészettörténészi munka lehetősége, úgy fog csökkenni a művészek kiemelésénél, említésük mértékénél az aktuális részdicsőség és a „helyezkedési" tartalom. Másként fogalmazva, kellő időbeli távlat megléte után már mindenki számára nyilvánvalóbbakká és egyértelműbbekké válik a valódi korszakalkotó, sarokkő-szerepet betöltő egyéniségek pontos kiléte, míg az „irányzat-lovag" alkotók pusztán építőkövekként, példákként em- legetődnek majd a stílustörténeti folyamatok, összefüggések bemutatásakor. Persze - mondhatják jogosan - a fenti Beke-féle rövid említés is már óriási fejlődésként értékelhető Németh Lajoshoz képest7, akinek klasszikusában, a Modern magyar művészetben még mindössze ennyi szerepelt: „A népi szürrealizmus egyéni alakja pedig Tóth Menyhért." Nem is szólva Aradi Nóra, a mai fiatal generáció fejével szinte már felfoghatatlan módon „elkötelezett" összefoglalójáról, melyben amellett, hogy például Domanovszky Endrét két, vagy Makrisz Agamemnont három reprodukcióval is képviselteti (s ez nem a művészek hibája vagy kritikája!), addig Tóth Menyhértet még csak meg sem említi!9 A valóság tehát az, amit már egyetemistaként is minduntalan megtapasztalhattam, hogy Tóth Menyhértről sokan még csak nem is hallottak, s sajnos ugyanezt mutatja az eddig megnyilvánuló csekély érdeklődés is az iránt a pályázat iránt, melyet a Tóth Menyhért Alapítvánnyal közösen írt ki a képtár művészettörténész hallgatók számára. Alapvető problémák vannak tehát e téren, s itt nem elég csak remélni. A tanulmány megírása közben derült ki, hogy a Cifrapalota műemléki felújítása miatt, 2004. január elsejétől zárva lesz a Kecskeméti Képtár. Természetesen nem mondtunk le arról, hogy érdemben ünnepeljük meg Tóth Menyhért születésének 100. évfordulóját. Ha a feltételek adottak lesznek, akkor szándékaink szerint, igaz, egy kis késéssel, de még az emlékév alkalmából, 2004 szeptemberétől egészen 2005 februárjáig terjedően egy monumentális életmű-kiállítást rendezünk. Az eredetileg tervezett formát (négyrészes kiállítássorozat) így kénytelenek leszünk megváltoztatni, de kihasználva a teljesen üres, frissen felújított Cifrapalota kitűnő lehetőségeit (az új állandó kiállításainkat így később felépítve), javunkra fordítjuk a helyzetet: egy műcsarnoki méretű (19 teremben, összesen majd 1000 négyzetméteren) kiállítás megrendezésével szeretnénk a lehető legteljesebb mértékben és minőségben bemutatni a szakma és a nagyközönség számára az életművet. A Kecskeméti Képtár több ezres gyűjteményéből soha nem látott mennyiségű alkotást, összesen legalább 600 festményt, szobrot és grafikát kívánunk a látogatók elé tárni. A Tóth Menyhért-életműkiállítás egyik legfeltűnőbb újdonsága az lesz az eddigiekhez képest, hogy - a Kecskeméti Képtár gyűjteményének gazdagságát kihasználva - az egyik teremben a mesterről és életének fő színteréről, Miskéről fogunk fényképeket kiállítani.10 Célunk mindezzel az, hogy egyfajta érzelmi, pszichológiai, sőt szociológiai támpontot, fogódzót is adjunk a néző számára egy hatalmas XX. századi művészeti emlékanyag megtekintése közben. Természetesen tudományosabbnak hatna, ha csak a vegytiszta esztétikára, a képek, szobrok szemléletére hagyatkoznánk, azonban a nem szakemberek, az 115
