Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Gyergyádesz László: „Csak a jó szándéknak van gyümölcse”
Ifj. Gyergyádesz László „Csak a jó szándéknak van gyümölcse"1 Tóth Menyhért életműve a Kecskeméti Képtárban - helyzetkép és feladatok „Tehetség, tisztaság, hó, Ünnep. Születés, íratlan lap, festetlen vászon. Feloldás, a szeretet és jóság fegyvere a gyűlölség ellen, fehér szín, fény-színvarázslat, amit a tömény dráma éppoly kevéssé érinthet, mint jól kiegyensúlyozott bölcsességet a halál gondolata. - Keleti kultúrák gyászjelképe - Madarak, fehérek, magasba röppenők, fenn könnyen le- begők, teret szélesre tágítok, győztesek: Tóth Menyhért madarai. Fehérek. Tisztaság, Ünnep, feloldás madarai." (Goór Imre huszonöt évvel ezelőtti bevezető gondolatai a Forrás első Tóth Menyhért-tanulmányából.2) Mint Pintér Lajostól tudom, Tóth Menyhértnek szinte mozarti temetése volt.3 Valóban, méltatlanul kevesen állták körbe a XX. század talán legegyetemesebb érvényű magyar festőjének farkasréti sírját (ma már Miskén nyugszik). Amint az Kovács László fotóművésznek a Kecskeméti Képtárban őrzött diasorozatán jól látható, a művészeti élet szereplői közül meglehetősen sokan hiányoztak akkor a Makovecz-ravatalozó előtt megtartott gyászünnepségről. Üjabban viszont gyakran élnek az időgép adta lehetőségekkel, így ma már kitehetnénk a megtelt táblát a temető kapujára, hiszen hirtelen szinte május elsejei felvonulássá nőtt a gyászoló tömeg. Halála után Tóth Menyhért lassan már mindenkinek Menyus bácsi, s az adott szakmabeli által még időben, természetesen a többi szakembert megelőzve felismert zseni. Ezzel együtt az életmű teljes egészéről, mindenre kiterjedő alaposságú, az alapkutatások eredményeit is közlő feldolgozás, a műfaj klasszikus értelmében vett monográfia még mindig nem jelent meg.4 „Pedig - írta nemrég Sümegi György - az 1980-as évtized, a Tóth Menyhért-i opusz zömének múzeumba kerülése (1981) óta sok minden történhetett volna, további komoly eredmények születhettek volna; egy az oeuvre-katalógusra alapozott monográfia például."5 Sajnos, az elhanyagolt alapkutatáson túl még védőbeszédekre is szükség van, sőt korunk divatos szóhasználatával élve, kellően hatásos (hangos) píártevékenységre is, hiszen jelenünkben nemhogy a nagyközönség, de még a művészettörténészek egy része sem kezeli a helyén Tóth Menyhért életművét a XX. századi magyar művészet most még meglehetősen kaotikusnak tűnő összképén belül. A kortárs, illetve a hozzánk nagyon közeli időszak művészetének értékelése, feldolgozása mindig is nagyon nehéz és kényes feladat. Nem meglepő tehát, hogy a közelmúltban megjelent XX. századi magyar képzőművészetről szóló összefoglalók is inkább tekinthetőek egyfajta kísérletnek, mint végleges, kanonizált „korpuszoknak". Nyilvánvalóan tartalmaznak számos vitatható tételt, sőt bizonyos esetekben a műfajból adódó szinte elkerülhetetlen „hibákat" is, amelyek közül a 114
