Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Cseke Péter: Kisebbségi életmodell teremtője
élénkítő „forgatókönyvet" készítettem, és ő több előfogalmazás után rögzítette véglegesnek szánt válaszait) hosszas „türelmi időt" igényelt, másrészt restaurálásra szoruló református templomok tervrajzai és helyszíni munkálatai kötötték le ideje nagy részét. Sem 1983-ban, sem a rákövetkező évben nem vehettem kézbe az általa véglegesnek tartott szöveget. Évfordulók múltával már magam sem sürgettem, lévén, hogy Feri bácsival a balladás sorsú - három előcenzúrázáson átesett - Erdélyi Fiatalok - dokumentumok, viták (1930-1940) című 1986-os Kriterion-kötet összeállításán dolgoztunk. A kinyomtatott munka terjesztési engedélyének a hatósági megvonása, majd bezúzásra ítélése után már semmi esélye nem volt a László Dezsőről folytatott beszélgetés közreadásának. Születésének századik évfordulóján emlékkönyv jelenik meg László Dezsőről Kolozsvárt. Az 1929 és 1940 közötti programcikkeit, tanulmányait és esszéit tartalmazó kötetének, A kisebbségi élet ajándékainak (Minerva, Kolozsvár, 1997) az újra kiadása is szóba került. Bizonyságául annak, hogy László Dezső kisebbségi bölcseleté napjainkban is nélkülözhetetlen. Egyszersmind szellemtársa és küzdőtársa, az 1986-ban elhunyt Debreczeni László emléke előtt is adózunk, abban a reményben, hogy az ő munkálkodásának eredményei is hamarosan közkinccsé válhatnak.- Induljunk ki az Erdélyi Fiatalok első számának programcikkéből, László Dezsőnek Az erdélyi magyar ifjúság lelki arca című írásából. Azért vélem rendkívül fontosnak ezt, mert már ebben felfedezhetők mindazok a gondolatcsírák, amelyek a későbbiek során világosan áttekinthető gondolatrendszerré épültek ki a folyóirat hasábjain. A cím talán megtévesztő - félre is értették annak idején a szerzőt, sőt a megrágalmazás sem maradt el jobboldali román körök részéről -, mert László Dezső egyértelműen az első világháború után felnőtt romániai magyar ifjúság világnézetéről, ideológiájáról beszél. Pontosabban azt fejti ki, hogy 1930-ban az értelmiségi fiatalok határozott világnézettel még nem rendelkeznek, nem is rendelkezhetnek, mert nekik maguknak kell azt kialakítaniuk. Apáik nemzedékétől egy egész világ választja el őket, kritika nélkül semmit sem vehetnek át tőlük. „Ott kezdődött az erdélyi magyar ifjúság önálló világnézetének kialakulása - írta -, amikor múltunk őszinte megismerése, jelen állapotunk kendőzetlen képe és a jövendő élet- lehetőségei felé kezdettünk fordulni." Vagyis: reális önismereten és helyzettudaton alapuló ideológia kialakításával akar ez az ifjúság a jövendő szolgálatára felkészülni. Ennek érdekében ugyancsak fontosnak tartotta, hogy megismerkedjenek a kisebbségi magyarság minden társadalmi osztályával, minden életkérdésével, továbbá az „Erdély földjén és a vele egy országban élő más népekkel" is, hiszen „életellenes merénylet lenne bele nem helyezkedni a romániai magyar kisebbségi sors kereteibe, izgatni a fennálló államrend és jogi forma ellen", aminthogy érdeklődésüknek ki kell terjednie az ország határain túlra is, hogy világszintű tájékozottsággal, egyelemes perspektívából láthassák és érezhessék át itteni hivatásukat. A történelmi múlt átértékelése és a korszerű gondolkodást megalapozó eszménykeresés szervesen összefonódik László Dezső szellemi fejlődésének ebben a szakaszában. Hogyan nyilatkozott ez meg az Erdélyi Fiatalok hasábjain? Milyen szerepet játszott a folyóirat programjának a kialakításában és tudatos, következetes megvalósításában?- Órvendek, hogy nem nekem kell elmondanom, miszerint az Erdélyi Fiatalok alapállását valóban - és félreérthetetlenül - Jancsó Béla és László Dezső fogalmazta meg. S még inkább örvendek annak, hogy ugyancsak nem nekem kell felhívnom a figyelmet arra a tényre: László Dezsőnek e lapban közölt eszmetisztázó tanulmányaiból egy világos kisebbségvédelmi gondolatrendszer bontakozik ki a látni tudó és elfogulatlan olvasó szemében. Olyan ember is észreveheti ezeket a dolgokat, aki teljességgel kívülálló, és egy későbbi nemzedékhez tartozik. 48
