Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 9. szám - A 70 ÉVES ILIA MIHÁLY KÖSZÖNTÉSE - Balázs Imre József: Örök organikusság
Balázs Imre József Örök organikusság Szentimrei Jenő költészete Utólagos perspektívák Az 1940-1944 közötti időszakban több erdélyi szerző jelentetett meg gyűjteményes, illetve válogatott köteteket. Az újabb hatalomváltozás Eszak-Erdélyben egyrészt kedvezett a visszatekintő-összegző törekvéseknek, másrészt lehetővé tette, hogy - a nyugati országhatár eltűntével - az elmúlt két évtized során jelentős életművet alkotó erdélyi írók, költők másképpen, nem csupán tematikus erdélyi könyvsorozatok szerzőiként léphessenek fel a magyarországi irodalmi életben. Számos prózai munka jelent meg új kiadásban - köztük Bánffy Miklós művei -, Bartalis János pedig A mezők áldása címmel jelentette meg addigi verseinek gyűjteményét. Egyfajta rekanonizációs törekvést is kiolvashatunk ezekből a kiadói eseményekből:1 az erdélyi szerzők egyrészt átfogó, az életművek hosszmetszetét is láttató könyvekben (vagy akár életműsorozatokban) lépnek a közönség elé, másrészt lehetővé válik az is, hogy bizonyos vonulatok utólagosan felerősítést nyerjenek a válogatások éppen aktuális szempontjai mentén.* 1 2 Szentimrei Jenő egyrészt a Versekben tündöklő Erdély című 1941-es reprezentatív válogatással kísérelte meg alakítani a korabeli versízlést és Erdély-képet. Az antológia a magyar költészet erdélyi vonatkozásait tárja fel, a Gyulafehérvári Soroktól a kortárs költőkig: „olyan magyar költők Erdélyre vonatkozó verseit is magába foglalja, akik életüknek valamely szakában valamilyen vonatkozásban állottak ezzel a földdel és ennek népével" - írja Szentimrei a kötet bevezetőjében. Ily módon számos olyan költő verse is bekerülhetett a könyvbe, akiket életrajzi adataik nem kötöttek közvetlenül Erdélyhez. A válogatás tehát kettős irányultságú, mutat rá korszakmonográfiájában Vallasek Júlia: egyrészt azt jelzi, hogy „a teljes magyar irodalomnak létezik egy Erdély felől történő olvasata"3. Másrészt „az antológia a versek szövegén keresztül a politikai döntéshez hasonló »visszacsatolást« végez, a köztudatban par excellence »erdélyiként« kezelt (1919 után keletkezett) költészet darabjai szervesen illeszkednek a tágabb, időben a nyelvemlékekig visszanyúló magyar irodalmi hagyományba".4 Nem sokkal ezután Szentimrei saját válogatott verseit is sajtó alá rendezi Nyersmérleg címmel. Bár a versek nem keletkezésük sorrendjében követik egymást, mindegyik alatt olvasható a megírás éve - a nagy gonddal kialakított ciklusszerkezet egy alternatív olvasatA tanulmány az Arany János Közalapítvány támogatásával készült. 1 Vö. Vallasek Júlia: Elváltozott világ. Az erdélyi magyar irodalom 1940-1944 között. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. 135. 2 A cenzúra ellentétes, bizonyos vonulatokat „eltüntető" szerepével is számolhatunk természetesen, például Bartalis János esetében, akinek A mezők áldása című gyűjteményes kötete nem tartalmazza az egyébként cikluscímadó Királyok című verset, amely groteszk, ambivalens képet rajzol a háborúban részt vevő katonákról. 3 Vallasek Júlia: i.m. 304. 4 Uo. 77
