Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 9. szám - A 70 ÉVES ILIA MIHÁLY KÖSZÖNTÉSE - Orosz László: Kérdőjelek (Egy Katonakutató töprengése)

1860-ban megjelent tanulmánya (akadémiai székfoglalója) írásakor Gyulai még nem tudott arról, hogy a Családi Lapok 1854. szeptember 30-i száma hírt adott Katona versei saját kezű kéziratának előkerüléséről.

„A véletlen szerencse egy régi kézirat birtokába juttatott, melly a hires »Bánk bán? szerzőjének, Katona Józsefnek ifjúkori, tulajdon kezével írt, több rendbeli verses dolgozatait foglalja magában" - olvashatjuk Gyurinka Antal szentesi római katolikus káplánnak a Családi Lapok szerkesztőjéhez, Ney Ferenchez intézett levelében. „Azon érdekeltséggel, mellyel a magyar irodalom régibb és újabbkori termékei iránt viseltetem, lapozván át az előttem becses kéziratot, úgy találom, hogy a bentfoglalt dolgozatok 1816, 17, 18-ból valók, tehát Katona Józsefnek ifjúkori zsengéi; és noha benső műértéki tekintetből, nem valami feltűnő érdekűek, mindazáltal mint Katonának ifjúkori próbái, az ő fejlődési processusának nem megvetendő emlékei, és talán némi adalékul szolgálnak a magyar irodalom történetéhez."

Vajon miért tartotta Gyurinka a Bánk bán két kidolgozása között írt verseket ifjúkori zsengéknek? Talán azért, mert a dráma második kiadását olvasta, amely elhagyta a Jegyzést, az első kidolgozás említését. Bizonyára nem ismerte Csányi János rövid Katona-életrajzát (Társalkodó 1840. május 27.), sem Vahot Imre Magyar játékszín című történeti áttekintését (In: Magyar Thalia. Játékszíni almanach 1853-ra). De honnan tudhatta azt, hogy a kezébe került versesfüzetet Katona József saját kezével írta? S hogyan jutott hozzá?

Kézenfekvőnek látszó föltételezés, hogy a költő Szentesre került húgától, Buries János- né Katona Juliannától, vagy a fiától, ifjabb Buries János tanítótól kapta a kéziratot, s tőlük értesült a kézírás eredetiségéről is. Elképzelhetjük azonban azt is, hogy a szentesi káplán tanító barátjával együtt ellátogatott Kecskemétre, fölkeresték a Katona-házat, s az irodalom iránt érdeklődő Gyurinka (az 1840-es években a váci papnevelő intézetben az önképző magyar egyletnek tagja, könyvtárnoka, majd elnöke volt, népdalokat gyűjtött Erdélyi János kiadványába) engedélyt kért és kapott Katona Sándortól a bátyjától maradt írások közti kutatásra. Talán abban a ládában találta a versek kéziratát, amelyben egy évvel azelőtt Miletz János A rózsát. Lehettek ott más, irodalmi szempontból talán érdektelen Katona-kézírások is, azokkal hasonlíthatta össze a versek kézírását. (A hitelesítést, mint már említettem, Udvarhelyi végezte el 1857-ben.)

Mivel életéről keveset tudunk, Katona József lírájának élményi hátterét sem ismerjük. Hegedűs Zoltán, aki legrészletesebben foglalkozott a verseivel, úgy vélte, hogy „lírai költészetének leggyakoribb ihletője a szerelem", „24 költeménye közül 14-ben minden kétséget kizáróan szerelmének áldoz"; tizenkettő ihletőjének Széppataki Rózát (Dérynét) tartotta (K. J. lírai költészete. 1927. 19. és 29.). Waldapfel József szerint viszont verseit olvasva „úgy érezzük, mintha a szerelem is csak eszméltető igazolása volna annak a filozofikus pesszimizmusnak, mely e költemények során egyre jobban kibontakozik", megnevezhető nőt pedig egyik verse mögött sem találhatunk (K. /. 1942. 145.). Nyomatékos érv lehet Waldapfel igaza mellett, hogy megcáfolhatatlanul bebizonyította, Egygy Könny (Betti sírhalmára) című költeményének semmi köze sincs az első szerelmének tartott Rocsnik Bettihez (ItK 1932. 401-403 Ez azonban nem zárja ki, hogy valóban támadt közte és szállásadójának leánya között némi vonzalom. Katona Sándor visszafogottan beszélt erről Miletz Jánosnak. L. Miletz 54.)

Déryné emlékezéseiben olvashatjuk azt a K. J. monogrammal aláírt szerelmi vallomást, amelyet - mint kiderült - Katona intézett hozzá még Déryvel kötött házassága előtt. Emlékezései szerint úgy határozott, hogy elégeti ezt a levelet. Valóban elégette, s csak emlékezetből idézte több mint fél évszázad múltán? Vagy mégis eltette? S vajon azt elhihetjük-e Dérynének, hogy A rózsát amely őt igyekezett rossz hírbe keverni, visszautasított udvarlójától fölbérelve, ötven forintért írta Katona?

75