Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 9. szám - A 70 ÉVES ILIA MIHÁLY KÖSZÖNTÉSE - Orosz László: Kérdőjelek (Egy Katonakutató töprengése)
id. Katona József másolatában. A rózsa saját kezű szövegét Miletz János 1853-ban, 12 esztendős diákként találta meg más Katona-kéziratokkal együtt a Katona-házban, 1886-ban jelentette meg Katona József családja, élete és ismeretlen munkái című kötetében, 1898-ban adta el a kecskeméti városi levéltárnak. 1944-ben semmisült meg más értékes iratokkal együtt: hogy ne tegyék ki ezeket a várost érő esetleges bombatámadásnak, Koháryszentlőrincen a polgármesteri vadászlak pincéjében helyezték el, ott pusztultak el. így ennek a műnek, Katona egyetlen vígjátékának csak Miletztől 19. század végi helyesírással közölt szövege ismeretes. Föltehetjük a kérdést: Katona miért nem őrizte meg drámáinak a kéziratát? (A felsoroltakon kívül még tízről tudunk, de ezeknek a szövege elveszett.) A színház műsorigényét szolgáló darabokkal aligha törődött. Az Aubigny dementia megőrzésére talán azért nem gondolt, mert előadni nem volt szabad, átdolgozása (Hédervári Cecilia) pedig lehet, hogy nem tőle való, ha pedig tőle, be kellett látnia, hogy valláskritikai részei nélkül sa- vát-borsát veszítette el. Miért éppen az említett négy drámát másolta le - föltehetően fia kérésére, megbízásából - id. Katona József? Ezek a darabok nem szerepeltek a pesti színtársulat műsorán, nem kerülhetett a szövegük a társulat játékszíni könyvtárába. 1834-ben, az általa sajtó alá rendezett Szabados Kecskemét [...] történetei megjelenése után id. Katona a Monostori Ve- ronkának, a Ziskának és a Jeruzsálem pusztulásának a kéziratát juttatta el a történeti mű kiadójának kiadás végett. A kiadó, a Trattner-nyomda örököse, Károlyi István továbbadta őket Döbrentei Gábornak, aki 1833 és 37 között a Pest megyei színház igazgatója volt. A borzasztó torony kéziratát 1840-ben Erdélyi Jánosnak küldte el id. Katona, meghatalmazva fia drámáinak (a Döbrenteihez kerülteknek is) a kiadására. Erdélyi tervezett kiadására azonban nem került sor. 1847-ben Schedel [Toldy Ferenc] érdeklődött Katona József hátrahagyott munkái felől a kecskeméti nyomdász Szilády Károlytól. Szilády válaszát a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban található, levélfogalmazványait tartalmazó kéziratos kötetben találjuk. (Mivel ez idáig kiadatlan, bővebben idézem:) ,,A' szóban forgó Írónak édes Attya, Katona József (ki 1845ben szinte meghalt) még 1834-ben nyomatta ki Trattner-Károlyinál fiának Kecskemét Eredete czímű munkáját, saját költségén. Ez alkalommal fel szóllitá Károlyi Úr Katona Józsefet, hogy ha volnának még egyéb hátra hagyott dolgozatai fiának, adná neki át: ő majd átadja a' M. Tudós Társaságnak, kitől honoráriumot fog nyerni. Ezen ígéret következésében az Öreg Katona átadta neki fia következő czimű Színműveinek kéziratát: 1. ) Zsiska és Kalika [Ziska a Calice], a' Táboriták Vezére; vagy a' Hussiták pártütése Prágában. 2. ) A' Borzasztó Torony; vagy a' Gonosz talált gyermek. 3. ) Monostori Veronka; vagy a' Harcz két ellenkező igaz ügyért. 4. ) Jéruzsálem pusztulása. 5. ) A' tapasztalatlan légy a' pókok között. Ennél több hagyománya Néhai Katona Józsefnek már nincsen. Az Öreg Katona várta Károlyi Úr ígérete következtében a' jutalmat, de mivel néhány év múlva sem történt semmi, személyesen követelte tőle a' kéziratok visszaadását, mire Károlyi válaszolá, hogy már beadta a' T. Társaságnak; nálla semmi sincs. Azon közben 1845ben meghalt az Öreg Katona József is, hátrahagyván öreg hitvesét egy fiával együtt, kitől értém meg a' fölebb írt dolgokat. Ennél fogva a' czimzett 5 rendbeli kéziratot méltóztassék Tettes [Tekintetes] Károlyi Úrtól számonkémi, 's velők tetszése szerint tenni; az említett özvegy és fia szegény állapotban lévén, rájok nézve kedves lessz bármi csekély honorarium is. - Ellenben ha nem 73
